De minimis támogatás

Kérdés: A Tao-tv. 2006-tól lehetőséget ad – egyéb feltételek teljesülése esetén – 5 M Ft adóalapig 16% helyett 10% adókulcs alkalmazására. Ez az adókedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül. A 69/2001 EK rendelet alapján nem érvényesíthető "de minimis" kedvezmény a szállítási és a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági jellegű termékek előállításával, feldolgozásával, kereskedelmével kapcsolatos tevékenységhez. Mely vállalkozások kerültek kizárásra e támogatási formából? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1587 Fűszer-, ételízesítő-gyártás. Valamennyi termék gyártásához azonban az EK Szerződés I. melléklete által nevesített 7. Árucsoportba tartozó zöldségféléket használ (dolgoz) fel. Önmagában ez eredményezi-e a de minimis körből való kizárást? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, de tevékenységi körében szerepel az 1581 Kenyér-, pékáru-gyártás. Ez a 19. Árucsoport gyártását jelenti, melyet a melléklet nem tartalmaz. Fel van sorolva azonban a mellékletben a 11. Árucsoport. Ezen termékkör felhasználásra kerül a sütőipari termékek gyártásánál. Ez a tény önmagában kizáró oknak minősül-e? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1533 Zöldségfeldolgozás. A bevétel több mint 50%-a ebből a tevékenységből származik. Az előállított termékek a 20. Árucsoportba tartoznak. De minimis támogatást igénybe vehet-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének zs) pontja szerintiadóalap-kedvezmény csak olyan beruházásra nem érvényesíthető, amelynek céljaolyan mezőgazdasági termék-előállítás, feldolgozás, forgalmazás, amely szerepela Szerződés I. mellékletében. A kérdéseiben felsoroltak közül ilyen a VTSZ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Jótállási igény érvényesítése a gyártónál

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak bemutatására vegyük a következő esetet.A kereskedő kft. a gyártótól megvásárol egy db terméket 100 000 Ft + áfáért,amelyet a gyártó számlázott. Ezt a terméket a kereskedő kft. értékesíti egymagánszemélynek 156 000 Ft-ért. Két év múlva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Bérmunka harmadik országbeli megrendelő részére

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jegyezni, a bérmunkában történőgyógyszergyártás valójában nem bérmunka, hanem termék-előállítás, és így arra abelföldi termékértékesítés Áfa-tv.-beli szabályait kell(ene) alkalmazni. A válaszbana bérmunkára – mint szolgáltatásnyújtásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Családiház-építés eladásra

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság adásvételi szerződést köt a jövőbenivevőkkel, vállalkozási szerződést az általa alvállalkozóknak nevezettvállalkozókkal. Ebből már következik (a későbbiekben részletezettek alapján),hogy – a vállalkozók (és nem alvállalkozók) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Környezetvédelmi termékdíj elszámolása

Kérdés: A 2145. kérdés szerint a Közösségen belüli beszerzés esetén a környezetvédelmi termékdíj összegével meg kell emelni a szállítói számla értékét, és az áfabevallást is emelt összeggel kell elkészíteni. Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint viszont a környezetvédelmi termékdíjat ráfordításként kell elszámolni. Melyik igaz?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy mind a kettő igaz! Sőt van egyharmadik elszámolási lehetőség is. Az elszámolás módja alapvetően attól függ,hogy a környezetvédelmi termékdíj megfizetése a beszerzéshez vagy saját termékelőállításához, vagy a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Kísérletitermék-többlet készletértékének meghatározása

Kérdés: A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején utalni kell arra, a melléktermék a főtermékelőállítása során keletkezik ugyan, de a főtermékhez képest – értékébenmindenképpen – jelentéktelen. Várható eladási árával csökkentve az előállításösszes költségét, viszonylag pontosan meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Kisvállalkozói kedvezmény (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó vásárolt egy új tehergépkocsit, rózsacsomagoló kisgépeket. Főtevékenysége: virág- és dísznövénytermesztés. Egyéb tevékenységek, amiket gyakorol, és rendszeresen bevétele van belőle: virág- és dísznövény-nagykereskedelem, gazdasági építmény bérbeadása. Ezen új eszközöknél érvényesítheti-e a kisvállalkozói kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évtől módosult szabályok nem zárják ki akisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének lehetőségéből a tevékenysége alapjánmezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodásiágba sorolt adózót. A szabályok úgy módosultak, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az említett adóalap-kedvezmény 2004-től csekély öszszegűtámogatásnak minősül a Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése szerint. Ennekmegfelelően alkalmazásakor a Tao-tv. 2004-ben hatályos szabálya, illetve 2004.május 1-jétől a csekély összegű támogatásról szóló 69/201/EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Készárukészlet piaci értéke, értékvesztése

Kérdés: Cégünk megrendelésre gyárt termékeket, kialkudott elfogadott áron. Év végén az önköltséget a piaci értékre, a kialkudott árra korrigáltuk. Elfogadható-e ezen értékvesztés elszámolása a társasági adóban, ha nem valósul meg a tartósság? Vagy a valódiság elvét követve elfogadható az a tény, hogy ezen termékek ára mindig a kialkudott ár lesz, akár egy év múlva is, ha addig sem viszik el a megrendelt terméket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy melyik év év végi készletérőlvan szó. 2001. január 1-je után ugyanis a Tao.-tv. 8. §-a (1) bekezdése alapjána készletek értékvesztésként elszámolt összegével az adózás előtti eredménytnem kell növelni.A számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Befejezetlen termelés értékének meghatározása

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.
Részlet a válaszából: […] ...a befejezetlen termelésértékét csak a készültségi fok arányában állapítsák meg.A kérdésből nem állapítható meg, hogy a kft.-néltermék-előállítás vagy építőipari tevékenység befejezetlen termelésének azértékét kell megállapítani. Az ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
1
7
8
9
11