1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?

Kérdés: Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.

Kérdés: Az előző évben a törvény által meghatározott értékben (120 E Ft) fejlesztési tartalékot képeztünk, ez évben ennél magasabb összegű (150 E Ft) beruházást valósítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha a beruházást megosztjuk, és az üzembe helyezés után a 120 E Ft értékű rész után nem számolunk el a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést?

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?

Kérdés: A közkereseti társaság két fő alapító tulajdonossal, alkalmazottak nélkül dolgozik. E két fő végzi a gépek műszaki tervezését, a fizikai gépjavítási munkákat, dolgoznak a forgácsoló gépeken, elvégzik a gépek szerelését. A fizikai munka megkívánja a munkaruházatot. Elszámolható-e a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként a két tulajdonos részére a munkaruha számla szerinti ellenértéke? És évenként hány garnitúra?