1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?

Kérdés: A társaság tevékenysége – többek között – járműalkatrészek kis- és nagykereskedése, illetve bérbeadás. A társaság parkolóhely kialakítása és bérbeadása céljából telket vásárolt, majd azon különböző beruházást végzett (aszfaltozás, kerítés, kapu, faház). Lehet-e a telek értékét is figyelembe véve az egész objektumot egyéb építményként aktiválni, és a bérbeadásra tekintettel 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíteni a Tao-tv. szerint a társaságiadó-alap megállapításakor, adózás előtti eredménycsökkentésként? Kérdés továbbá, hogy igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény e beruházás után, szintén beleértve a telek értékét is?

Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?