3605 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: Biztosítási közvetítési tevékenységet végző társaság ingatlant vásárol, amelyet irodaházként fog használni. A 2006-ban kifizetett opciós díjat hogyan kell elszámolni, ha az ingatlant csak 2007-ben fogja megvásárolni? Ha van 2006. évben megképzett fejlesztési tartalék, akkor annak összege felhasználható-e az irodavásárláshoz?

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?

Kérdés: A Tao-tv. 2006-tól lehetőséget ad – egyéb feltételek teljesülése esetén – 5 M Ft adóalapig 16% helyett 10% adókulcs alkalmazására. Ez az adókedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül. A 69/2001 EK rendelet alapján nem érvényesíthető "de minimis" kedvezmény a szállítási és a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági jellegű termékek előállításával, feldolgozásával, kereskedelmével kapcsolatos tevékenységhez. Mely vállalkozások kerültek kizárásra e támogatási formából? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1587 Fűszer-, ételízesítő-gyártás. Valamennyi termék gyártásához azonban az EK Szerződés I. melléklete által nevesített 7. Árucsoportba tartozó zöldségféléket használ (dolgoz) fel. Önmagában ez eredményezi-e a de minimis körből való kizárást? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, de tevékenységi körében szerepel az 1581 Kenyér-, pékáru-gyártás. Ez a 19. Árucsoport gyártását jelenti, melyet a melléklet nem tartalmaz. Fel van sorolva azonban a mellékletben a 11. Árucsoport. Ezen termékkör felhasználásra kerül a sütőipari termékek gyártásánál. Ez a tény önmagában kizáró oknak minősül-e? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1533 Zöldségfeldolgozás. A bevétel több mint 50%-a ebből a tevékenységből származik. Az előállított termékek a 20. Árucsoportba tartoznak. De minimis támogatást igénybe vehet-e a társaság?

Kérdés: Egy társaság 2002-ben, ill. 2003-ban Romániában végzett mérnöki szakértői tevékenységet. Illetőségi igazolás hiányában a román partner a belföldi társaság bruttó követeléséből levont 15% adót, amit a román adóhatóság részére megfizetett. A külföldön megfizetett adóhoz kapcsolódó adóalap-növelési kötelezettséget, illetve adó-visszatartási lehetőséget az adott évek társaságiadó-megállapítása során nem vették figyelembe. A fentiek miatt a társaság gyakorolhatja-e önellenőrzési jogát, továbbá az adó-visszatartási lehetőség miatt feltárt adótöbbletet visszaigényelheti-e?

Kérdés: A társaság végelszámolása alatt át kell-e sorolni az ingatlant (üzemépület + ügyviteli helyiségek) akkor, ha a társaság vállalkozási tevékenységet már nem folytat? A végelszámolást azért nem lehet befejezni, mert a végelszámoló az adott ingatlant még nem tudta eladni. A kérdésre a válasz az iparűzési adó szempontjából fontos.

Kérdés: A személyesen közreműködő tag használatában lévő céges mobiltelefon díjából a magánhasználatra jutó rész után meg kell-e fizetni a 3 százalékos munkaadói járulékot?