3605 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?

Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?

Kérdés: A társaság rádiótornyok karbantartásával foglalkozik az ország területén. A munkát alvállalkozók bevonásával végzi (egyéni vállalkozó, bt.). A szerződés alapján a társaság biztosítja a szállást, védőfelszerelést, személygépkocsit és esetenként alpinistaoktatást. A Tao-tv. szerint elismert költségnek minősülnek-e ezek a kiadások? Terheli-e szja, és az áfa levonható-e?

Kérdés: Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs jogosítványa, autója, azonban van a családban vagy rokoni körben olyan, aki szívesen elviszi a vállalkozót bárhová – ahová nyilván a munkája köti, és egyébként célszerűtlen lenne vonattal, busszal mennie –, elszámolhat-e személygépjármű-költséget, ha igen, hogyan?

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?

Kérdés: Egy bt. fő tevékenységi köre az őrzés-védés és takarítás. Olyan vállalkozásoknál vállal a bt. őrző-védő feladatokat, ahol akár utcai viseletre is alkalmas ruhában látja el feladatkörét a cég (nincs emblémával ellátva a ruha). Az egyik cég egy sportruházati bolt (ott edzőcipőbe, szabadidőruhába öltöznek), a cég alkalmazottainak arculatához és öltözködéséhez igazodva, a másik egy kozmetikumokat forgalmazó cég, ahol szövetnadrág, ing és nyakkendő az előírás. Ezen öltözékek (utcai cipő, sportcipő, szabadidőruha, zakó stb.) munkaruhának minősülnek-e, elszámolhatók-e adómentesen költségként? És a bt. csak a belső szabályzatában írja elő az egy évben vásárolható munkaruha darabszámát és összegét? Vannak ésszerű határai az egy főre jutó munkaruházat elszámolhatóságának éves szinten?

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?