Közhasznú alapítvány könyvvezetése

Kérdés: A közhasznú alapítványt – jogelőd nélkül – 2001. január 11-én vette nyilvántartásba a megyei bíróság. Választhatott-e egyszeres könyvvezetést?
Részlet a válaszából: […] ...egyszeres könyvvitellel alátámasztott közhasznú egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül, ha csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve akkor, ha a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú társaság iskolája

Kérdés: A közhasznú társaság az általa alapított közoktatási intézményt, mint fenntartó finanszírozza: eszközöket vásárol, karbantartást, felújítást végez. Az erről szóló számlák részben az oktatási intézmény, részben a kht. nevére szólnak. Ez utóbbi esetben a kht. továbbszámláz az oktatási intézmény felé. A kht. a fedezetül szolgáló támogatást az intézmény részére átadja. Helyesen jár-e el a kht.?
Részlet a válaszából: […] ...mint amilyen két – egymástól független – jogi személy közötti kapcsolat. Ebből következően, az iskola vásárolja meg az oktatási tevékenységhez szükséges eszközöket (nevére szóljanak a számlák), rendelje meg a tevékenységéhez szükséges szolgáltatásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet (tehát a társasház is), amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Az ISO audit elszámolása

Kérdés: Társaságunk már 1999-ben bevezette az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, amelyet akkor költségként számolt el. Évenként felügyeleti, háromévenként megújító auditot kell végezni. Hogyan kell elszámolni ezek költségeit? Kell-e aktiválni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 25. §-ának (3) bekezdése alapján a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei az alapítás-átszervezés költségei közé tartoznak. Az Szt. 25. §-a (3) bekezdésének előírásából az is következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Saját előállítású szoftvertermék minősítése

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése ismerteti a szellemi termékeket. Társaságunk saját vállalkozásban, saját használatra szoftvereket állít elő, amelyek egyrészt a meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódnak, másrészt az ügyviteli folyamatokat segítik elő. Az egyéb szellemi alkotások között elszámolhatók-e ezek a szoftverek?
Részlet a válaszából: […] ...termékek között állományba vehetők,a saját vállalkozásban előállítottak közvetlen önköltségen, feltéve, hogy azok a vállalkozási tevékenységet tartósan, egy évet meghaladóan szolgálják.Az ilyen jellegű szellemi alkotások, szoftverek állományba vételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérveket mindkettő mellé fel lehet sorakoztatni. Véleményünk szerint a vételár meghatározása során elsődlegesen a "C" rt. eddigi tevékenysége eredményességéből kell kiindulni. Ha a "C" rt. tevékenységének eredményeként a saját tőkéje évről évre nőtt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...fűtőberendezést, kazánt, amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán túlmenően az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, illetve más épület fűtését, melegvízellátását is biztosítja. Az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú alapítvány: kapott vagyoni hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nyílt közhasznú alapítvány részére a nyilvántartásba vételt követő csatlakozás kapcsán nyújtott vagyoni hozzájárulás (pénzbeni vagy természetbeni) összegét, amelyről a kuratórium mint kezelő szerv írásbeli szándéknyilatkozat alapján előzetesen elfogadó határozatot hozott?
Részlet a válaszából: […] ...– ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése

Kérdés: Egyes társaságok ügyvédei vitatják, hogy az Szt. alapján választott könyvvizsgálót is be kell jelenteni a cégbíróságon. Kinek van igaza? Milyen szankciója van az elmulasztott bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentésének elmulasztása esetén is alkalmazható.A Btk. 299. §-a alapján: aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
329
330
331
360