Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania. Amennyiben például a székhelyhez kötődő adminisztratív feladatok, tevékenységek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: anyagköltség

Kérdés: Az iparűzési adónál mi minősül anyagnak? Hol van a számvitelben részletezve, tevékenységekre bontva?
Részlet a válaszából: […] ...azon anyagi eszközök (szerszámok, műszerek, berendezések, felszerelések, munkaruhák, egyenruhák, védőruhák), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, de anyagköltségként kell elszámolni a felhasznált energiahordozók díját, a vízdíjat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja értelmében pedig vállalkozó – többek között – az a jogi személy is, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végez, azaz vállalkozási tevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] Szakmai szempontból helyesen a válasz: se nem export, se nem áfaköteles a külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás. Kétségtelen, hogy végeredményét tekintve burkolt 0 kulccsal való adózással állunk szemben: a szóban forgó szolgáltatás az Áfa-tv. 15. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...ki a szavatosság [jótállás], az az általános szabályok szerint adókötelezettséget keletkeztet.)Amennyiben elkülönült adóalany végzi e tevékenységet, és nem az értékesítő, úgy ez nála önálló szolgáltatásnyújtás, mivel nem ő teljesített azt megelőzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...miatt természetbeni juttatás történik, kivéve ha a magánszemély a bt.-vel munkaviszonyban áll, illetve a bt. vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ... – 10 000 értékcsökkenési leírás: 100+200+200 = 500 üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 9500 szokásos vállalkozási eredmény ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen költsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Ezzel szemben árbevételünk van. Helyes ez így számvitelileg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, termék előállításánál nincs (nem lehet) alvállalkozói munka. A termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás nem minősül a Ptk. szerinti alvállalkozásnak, de nem lehet közvetített szolgáltatás sem, mivel nem felel meg az új Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásához el kell dönteni, mit helyezünk előtérbe: ha a kapott támogatást, akkor egyéb bevétel, és ezzel az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a része, vagy ha a fizetett kamatot csökkentő tételt (kapott kamatbevétel), akkor a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
330
331
332
346