Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljes terjedelmében idéztük a kérdező levelét, amelyből egyértelműen következik a jogszabályi előírások közötti összhang hiánya, továbbá az, hogy a gyakorlatot nem követő szabályozás milyen problémákkal jár.Az alapítványokra vonatkozó részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a saját tőke jelenleg sem éri el a jegyzett tőke összegét. (A kérdező erre nem utal, de a kérdésből egyértelműen következik!)A tőkeemelést megelőzően gondoskodni kell arról, hogy a jelenlegi saját tőke összege ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.Mivel a tőkeemeléshez a társasági szerződést módosítani kell, ebből az is következik, hogy a Ptk. vonatkozó előírásai is alkalmazhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.
Részlet a válaszából: […] ...értékelésére vonatkozóan az új Ptk. nem tartalmaz külön rendelkezést. Ebből az következik, hogy a taggyűlés hatáskörébe tartozik a tőkeemelés célját szolgáló nem pénzbeli hozzájárulás értékének a meghatározása, ami nyilvánvalóan nem lehet több, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz adatokat. Így általánosítva utalunk – mint lehetőségre – a tulajdonosi kölcsönkövetelés összegével történő tőkeemelésre úgy, hogy a kölcsönkövetelésnek egy részével növeli a tulajdonos a jegyzett tőkét a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...800-940 = 21 860 E Ft) pedig az eredménytartalékot: T 413 – K 3731.Természetesen a tőkeleszállítással egyidejűleg 940 E Ft összegben a tőkeemelést is végre kell hajtani a Ptk. előírásai szerint az eredménytartalék terhére: T 413 – K 411.A visszavásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Saját tőke rendezése tagi kölcsönből

Kérdés: A kft. könyveiben tagi kölcsön szerepel. A kft. saját tőkéje évek óta negatív. A saját tőkét lehet-e rendezni a tagi kölcsönből úgy, hogy a tagi kölcsön összegét átkönyveljük a lekötött tartalékba, részletes nyilvántartást vezetve, hogy ez az összeg a kft. tagi kölcsöne? Ezzel a módszerrel a kft. saját tőkéje pozitívvá válna. Helyesen járunk el? A taggyűlési napirendi pontba ez a tétel bekerül.
Részlet a válaszából: […] ...tagi követelés!)A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési határozat, másrészt társasági szerződés módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?
Részlet a válaszából: […] ...aránya nem változik (32,5-szeres). Tekintettel arra, hogy a visszavásárolt üzletrész bevonása és a bevonással egyidejűleg végrehajtott tőkeemelés az eredményszámlákat nem érinti, társaságiadó-fizetési kötelezettség fel sem merülhet.Bármelyik módszert választják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő tőkeemelés során figyelembe vette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés: 2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)
Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ezen előírás alapján tehát az eredménytartalékból történő törzstőkeemelés ugyan növeli a törzsbetét értékét, de ezen értéknövekedés nem minősül bevételnek, így nem képez adóalapot, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
1
8
9
10
23