216 cikk rendezése:
91. cikk / 216 Kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
92. cikk / 216 Tőkeemelés saját tárgyi eszközzel
Kérdés: Van-e lehetőség a jegyzett tőke emelésére, a kft. meglévő tárgyi eszközeinek a felhasználásával? A tulajdonosok apporttal szeretnék a jegyzett tőkét 3 millió forintra felemelni, de mindezt a társaság által vásárolt tárgyi eszközökkel szeretnék megtenni.
93. cikk / 216 Tőkeemelés tagi kölcsönből
Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
94. cikk / 216 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
95. cikk / 216 Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés
Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
96. cikk / 216 Elveszett részvény pótlása
Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
97. cikk / 216 Eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
98. cikk / 216 Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés
Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
99. cikk / 216 Tőkeemelés váltóval
Kérdés: A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.
100. cikk / 216 Megszűnt kata-adóalany teendői
Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
