1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a társaság a pótbefizetést részletekben rendelte el (havonta fizetnek a tagok X összeget), akkor hogyan kell könyvelni? Mindenhol úgy olvasom, hogy csak a tényleges befizetés mehet a lekötött tartalékra (T 38 – K 414). A be nem fizetett, de megszavazott összeg pedig T 413 – K 414-re. De akkor még akár évekig sem áll helyre a negatív saját tőke. A társaság nem folytat tevékenységet, de van hiteltörlesztése, és ezzel a részletekben történő befizetéssel tudja azt teljesíteni. Hogyan tudjuk bizonyítani a cégbíró felhívására, hogy a tagok rendezik a saját tőkét, ha a határozatban szereplő pótbefizetésből csak a tényleges befizetés jelenik meg a lekötött tartalékon? A megszavazott, de meg nem fizetett összeg előírása: T 413 – K 414, viszont nem hat a saját tőkére.

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?

Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.

Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?

Kérdés: A borbolt a bérelt üzlet sürgős elhagyására kényszerült. Nem akar még új helyet bérelni, a kft. végelszámolásán gondolkodik, viszont készleten maradt sok bor. Ezt nem lehet visszavinni. Mivel jövedéki termék, így azt viszonteladónak – szerintem – nem lehet értékesíteni. Mi a teendő a készlettel?

Kérdés: A lakásszövetkezet köteles-e a tulajdonosok részére számlát adni a havonta befizetendő összegről, és milyen részletezettséggel? Amennyiben a lakásszövetkezet az áfakörbe bejelentkezett, akkor mely gazdasági eseményekre kötelezett áfát felszámítani, illetve mely tevékenységekre van áfalevonási lehetősége? Épületberuházás esetén az áfaelszámolás hogyan működik a lakásszövetkezetnél?

Kérdés: Vállalkozásunk jelpontosság előfizetés-szolgáltatást vásárol, melyet továbbértékesít vevői részére. Minden előfizetéshez tartozik egy SIM-kártya is. A szállító számlája két tételből áll: 1 db SIM-kártya (termék) és 1 db előfizetési díj, mindkettő külön értékkel. Előfordul, hogy külön számlán történik a számlázás, de minden előfizetésidíj-számlához van kártya értékesítéséről szóló számla is. Vevőink felé mi is szintén külön tételben számlázzuk a SIM-kártyát és az előfizetési díjat. A SIM-kártya gyakorlatilag része egy szolgáltatásnak, önmagában nem funkcionál. A SIM-kártya-beszerzés elszámolható-e igénybe vett szolgáltatásként? Amennyiben nem, akkor anyagköltség vagy elábé? Kizárólag abban az esetben áll-e fenn a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás, amennyiben, minden egyes előfizetés esetében van egyedi szerződés a szállítóval és a vevővel is? Azaz, nem elegendő a szállítóval kötött megállapodás, melyben rendelkezik az eladó a közvetíthetőség tényéről, és a vevőkkel van csak egyedi szerződés? Amennyiben a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás feltételei fennállnak, abban az esetben a SIM-kártya beszerzése is közvetített szolgáltatás lesz?

Kérdés: Ha egy társaság elhatározta, hogy csökkenti jegyzett tőkéjét, például 700.000 E Ft-ról 350.000 E Ft-ra, a tulajdonos, egy másik társaság részesedésének értéke 800.000 E Ft, akkor a részesedés névértéke is a felére csökken? Mindkét társaságban szeretnénk kérni a könyvelési lépéseket. További kérdés, hogy ilyenkor a különbözetet a tulajdonos társaságnál a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni?

Kérdés: Tehetségkutató és tehetséggondozó egyesület színpadi szereplés (ének, tánc) keretében gyerekekkel foglalkozik. A gyerekek szállítását a fellépések helyszínére az egyesület elnökének személygépkocsijával oldják meg. Az elnök nincs bejelentve semmilyen jogviszonyban sem az egyesületbe, nem kap jövedelmet onnan.
1. Van-e arra lehetőség, hogy ennek ellenére kiküldetési rendelvénnyel elszámolhassa a személygépkocsi üzemanyagának költségét?
2. Van-e lehetőség a 15 Ft/km költség elszámolására is egy ilyen esetben?
3. Kell-e fizetni a fenti esetben járulékot, szja-t vagy cégautóadót az egyesületnek vagy az elnöknek?