1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?

Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?

Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?

Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: A tagok személyében változás történt. Akft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja kilépett, üzletrészét 3 gyermekének ajándékozta, ők lettek az új tagok. A kft. alapításakor a szülő vitte be az apportot. A cégbejegyzés megtörtént. Mi a teendő a számvitelben?

Kérdés: Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?