Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...tőke emelésének is ezek a bizonylatai. A régi Szt. nem rendelkezik a tőketartalék változásainak bizonylatairól. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos(ok)nak, a tagoknak a tőkeemeléssel egyidejűleg kell dönteniük a tőketartalékba helyezésről is, egyértelmű, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mint a jegyzett tőke, és ez a többlet a tőketartalékban legyen.Amennyiben az előbbiek alapján a feltételek teljesülnek, akkor dönthetnek a tulajdonosok a tőkeemelésről a létesítő okirat (az alapító okirat, az alapszabály, a társasági szerződés) módosításával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

A számla aláírása

Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
Részlet a válaszából: […] ...az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni a szignót (a rövid aláírást, a kézjegyet) is, ha az kétséget kizáróan alkalmas tulajdonosának egyértelmű azonosítására.A leírtakból az is következik, hogy az aláírásbélyegzővel gyakorolt aláírás általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a) a saját nevében jár el, és b) a megbízó javára cselekszik.Azzal, hogy saját nevében jár el, a harmadik személy vevő tőle a tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot megszerzi, vagyis köztük létrejön az áfatörvény 6. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...[Áfa-tv. 13. § (3) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a Ptk. szabályai szerint "saját nevében rendelkezni" csak a bizományos, illetve a tulajdonos, azaz a megbízó tud, kettejük közül az az importáló, aki az importálás pillanatában rendelkezik a dolog felett. Ha ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Utólagos árengedmény áfája

Kérdés: Kell-e a forgalommal arányosan utólag adott engedménynél általános forgalmi adót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi fióktelepei között [lásd 18. kérdésünket is]). Személyi összefonódás áll fenn az adóalany és jelenlegi vagy volt tulajdonosa, az adóalany és munkavállalója, szövetkezeti tagja, az adóalany és vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?
Részlet a válaszából: […] ...a társult vállalkozás tartozik a kapcsolt vállalkozások körébe. Nem tartozik a kapcsolt vállalkozási körbe az olyan vállalkozás vagy tulajdonos, amelyik (aki) nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Így nem beszélhetünk a kérdésben szereplő esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év választása hatással van közvetve vagy közvetlenül az eredményre, az eredmény megállapítására, az eredmény alapján a tulajdonosokat megillető osztalék kifizetésére, továbbá azért, mert a választásnak adózási és egyéb következményei is lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott pótbefizetést, és nem szabad (nem is lehet!) kötelezettségként kimutatni a még vissza nem fizetett pótbefizetést.Így a külföldi tulajdonos által devizában teljesített pótbefizetést a mérlegfordulónapon nem lehet értékelni (emiatt a mérlegben nincs kötelezettség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
174
175