Találati lista:
1731. cikk / 1788 Az apport áfája
Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?
1732. cikk / 1788 Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
1733. cikk / 1788 Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
1734. cikk / 1788 Iparűzési adó alapja: erdőművelés
Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
1735. cikk / 1788 Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára
Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
1736. cikk / 1788 Pótbefizetés kezelése átalakulásnál
Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
1737. cikk / 1788 Az új Szt. módosuló, változó előírásai
Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
1738. cikk / 1788 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
1739. cikk / 1788 Tagi kölcsön kamata
Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?
1740. cikk / 1788 Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál
Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
