Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke

Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
Részlet a válaszából: […] ...fedezetére történhet. (A végleges vagyonmérlegben a veszteség az átalakuló bt. gazdálkodásának az eredménye.) Az átalakuló bt. tulajdonosai valójában a végleges vagyonmérleg fordulónapja (az átalakulás cégbejegyzésének napja) előtti végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog

Kérdés: A tulajdonjog vagy a haszonélvezeti jog az erősebb az ingatlan bérbeadásánál? Az ingatlan haszonélvezője bérbe adhatja-e az ingatlant a tulajdonos beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai egyértelmű választ adnak. A Ptk. 157. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező a jogokkal nem él...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az értékpapír névértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...kell maradványértékkel számolni, ha a bérleti jog a későbbiek során egyértelműen (írásban garantáltan) értékesíthető, vagy azt a tulajdonos visszatéríti, a maradványérték összegét pedig a várhatóan realizálható eladási ár vagy a tulajdonos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként adómentesnek minősülő jogcímen természetben adnak; a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő, a megrendelő által elismert, elfogadott összegben.A kérdéshez kapcsolódóan tehát akkor lehet (és kell!) a külföldi tulajdonos felé számlázni, ha a külföldi tulajdonosnak vásárolt vagy saját termelésű készletet adnak el, továbbá akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...Szöv-tv. szerint az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az üzletrésztőke növelésére fordított összeget az üzletrészek tulajdonosai között kell felosztani. Később ezt úgy módosították, hogy a szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
Kapcsolódó címke:

Részvénycsere számviteli elszámolása

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szóló részvény helyett kibocsátott, névre szóló részvényeket az rt. értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Így azt az rt. bevételként nem számolhatja el, a pénzbevételt a részvényesekkel szembeni kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...könyveléséhez azonban minden esetben szükség van a megfelelő bizonylatra is.Amennyiben a vállalkozás valamilyen tevékenységet végzett tulajdonosának, akkor azt az általános előírások szerint – szerződéssel alátámasztva – számlázza a tulajdonosnak. A számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
…
175
176
177
…
183