1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?

Kérdés: Cégünk valamely kötelezettség biztosítására óvadékot kért partnerétől. A szerződés értelmében a kapott óvadékot elkülönített számlán kezeljük, az óvadék után járó kamattal időközönként elszámolunk azzal a feltétellel, hogy az óvadéki számla költségeit partnerünk viseli. Hogyan kell kezelni/könyvelni a partnernek járó "kamatot" és a számla "költségét"? A "kamatról" szükséges-e a partnertől valamilyen bizonylat? Az óvadék "kamata" bevételt képez-e, vagy kötelezettségként írhatom elő? Az óvadéki számla "költségét" ki kell számláznom, vagy csökkenthetem vele a fizetendő "kamatot"?

Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?

Kérdés: "A" kft. és "B" kft. 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha az "A" kft.-ben 20%-ban tulajdonos "B" kft. és 80%-ban XY magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély, továbbá "B" kft.-ben 26%-ban tulajdonos "C" kft. és 74%-ban ZV magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély és felesége együttes aláírási joggal?

Kérdés: A betéti társaságnak évek óta nincs bevétele. A magánszemély tagok a bankköltséget is tagi kölcsönből fedezik. A megszűnés mellett döntöttek, végelszámolással, emiatt le kell mondani a tagi kölcsönről, ami rendkívüli bevétel lesz, adó- és illetékfizetéssel. Újabb kötelezettség tagi kölcsönből. Ezzel megszűnik a végelszámolás lehetősége. Egy csak tagi kölcsönnel rendelkező cég végelszámolással nem tud megszűnni? Önfelszámolás esetén is jelentős kiadások merülnek fel.

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?