1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra (módosítaná a társasági szerződést), a tulajdonosok nem veszik ki a tőkét. Ha lehet, a veszteség csökkentésére fordítanák. Mi a könyvelés módja? Van-e adóvonzata?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két kft.? Az "A" kft. tulajdonosai 50-50 százalékkal egy házaspár, a feleség az ügyvezető. A "B" kft. tulajdonosai egy külsős magánszemély 65 százalék tulajdonrésszel és az "A" kft. 35 százalékkal. Itt a férj ("A" kft. egyik tulajdonosa) az ügyvezető.

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.

Kérdés: Betéti társaság (alakult 1993-ban, 2004-től evás) végelszámolást kezdene. A leltár szerint: bankszámla: 6600 Ft, követelése (IPA) 1100 Ft, jegyzett tőke 1 000 000 Ft, kötelezettsége (kamarai regisztrációs díj) 5000 Ft. (A tárgyi eszközeit már leselejtezte.) Ezekből az adatokból hogyan készíthető el a tevékenységet záró mérleg?

Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.

Kérdés: Az "A" kft. végelszámolás alatt áll. Tulajdonosa "B" zrt. A kft.-nek magánszeméllyel szemben fennálló követelése van, kártérítési igényből, amelyet a magánszemély nyugdíjából a nyugdíjbiztosító minden hónapban utal a kft.-nek. A végelszámolás záróbevallásának elkészítése előtt "A" kft. a "B" zrt.-re, mint tulajdonosára engedményezheti-e ezt a követelést? Ha igen, van-e illetékfizetési kötelezettsége? Vagy elég csak értesíteni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, hogy a vagyonfelosztás alapján az "A" kft. követelése egyedi tulajdonosának, a "B" zrt.-nek a tulajdona lett? Ekkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?