1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?

Kérdés: Számviteli, illetve társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az a két vállalkozás, amelynek a tulajdonosa 100%-ban a magyar állam, a tulajdonosi jogokat mindkét esetben az MNV Zrt. gyakorolja?

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?

Kérdés: Egyesületünk ingatlantulajdonnal rendelkezik egy társasházban. Milyen bizonylatot köteles kiállítani a társasház, amely alapján az egyesület elszámolhatja a közös költséget és a felújítási alapba történő befizetést?

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?

Kérdés: A bútorkereskedelmi kft. 2009-ben leszállította a 3000 E Ft jegyzett tőkéjét 500 E Ft-ra (két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban). Ezzel együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kellett, amit a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként mutatunk ki (kb. 7500 E Ft). Ha ezt kifizetnénk a tulajdonosoknak, akkor azt milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terhelné? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, ha ebből a ki nem fizetett kötelezettségből szeretnénk újra felemelni a jegyzett tőkét 3000 E Ft-ra?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja vagyok. A férjem egy személygépkocsi üzembentartója, már több éve, a tényleges tulajdonos egy ismerősünk. A gépjármű forgalmi okmányában üzembentartóként szerepel a férjem. Az autót kizárólag mi ketten használjuk. Kaphatok-e a bt.-től sajátgépkocsi-költségtérítést (az üzembentartói szerződésre tekintettel), vagy kimondottan csak akkor kaphatnék, ha a férjem lenne a tulajdonosa az autónak?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyszemélyi tulajdonosa egy magyar-kanadai állampolgár. A magánszemélynek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye. A tulajdonos szeretné értékesíteni egy magyar állampolgárságú magánszemélynek az üzletrészét. Az üzletrész piaci értéke és az alapításkor rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke között jelentős árfolyamnyereség jelentkezik. A magyar-kanadai állampolgárnak hol és mennyi adókötelezettsége keletkezik az üzletrész-értékesítésből származó árfolyamnyeresége után?