Ügyvédi iroda megszűnéséhez kapcsolódó időpontok

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi irodát arról tájékoztatta, hogy az ügyvédi iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül, ezt a tájékoztatót vissza kellett volna küldenie. A visszaküldés indoka az, hogy a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Engedményezett követelés esetén az elismert kártérítés

Kérdés:

Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Részlet a válaszából: […] A kérdés követelés engedményezéséről szól, de nem egyértelműen határozza meg a követelés összegét, sőt részének tekinti az elismert "járó" kártérítésnek minősített összegeket is, ehhez kapcsolja ez utóbbit is, mit és mikor kell számlázni, mit és hogyan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda mérlegbeszámolóját kötelező-e közzétenni a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja alapján egyéb szervezetnek minősül, így az ügyvédi iroda könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű a kérdés bevezetője. Az előfizetés jellemzően valamilyen szolgáltatásra történik, és évenként, és mint ilyent időbeli elhatárolással a következő üzleti évre az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, a jellegének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] 1. A Katv. 20. § (3) bekezdés d) pont szerint az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a nem adomány céljából adott ingyenes juttatásokat (a pénzbeli támogatás ilyennek minősül), amennyiben azokról az adózó, a juttatásban részesülő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt?

Kérdés: Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint? Végigolvastam a számviteli törvényt és a 479. kormányrendeletet, de nem találtam sem tiltó, sem megerősítő részt azokban.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint az ügyvédi iroda egyéb szervezet.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi CXLVII. törvény 3. §-a alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehetett– az egyéni cég,– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,– az ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Piaci érték megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdés a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózótól érkezett. A 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alól kikerülő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda az Szt. 2/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] A NAV 21K71 jelű nyomtatványkitöltési útmutatója alapján a kft.-nek adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a jegyzett tőke felemelése miatt. Jelenleg a 21K71 jelű nyomtatvány érhető el az ÁNYK felületén. Feltehetően a későbbiekben jelenik meg a 22K71 nyomtatvány és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 26. § (7) bekezdése szerint nem minősül a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá (kata) váló ügyvédi iroda tagjánál – ha kataalanyisága 2018. szeptember 25-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
1
2
3
7