436 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: A kft. ügyvezető tulajdonosa taxiszolgáltatást vesz igénybe a kft. székhelye és a vevő székhelye közötti távolságra. A kft.-nek nincs személygépkocsija, az utazás tömegközlekedéssel is megoldható. Ezek a taxiszámlák elszámolhatók a kft. költségei között? Ha igen, minek minősül, van-e adóvonzata?

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?

Kérdés: Fogorvosi tevékenységgel foglalkozó kft. ügyvezetője – magánszemélyként – eladta az OEP-pel szerződött magánpraxisát egy másik fogorvosi kft.-nek. Az eladó kft. 2012-ben havi 50 ezer forint eszköztámogatást kapott az OEP-től, aminek csak egy részét költötte el, ezzel elszámolt az OEP felé, a fennmaradó összeget elhatárolta. A praxiseladás időpontja 2013. 05. 31. Mi lesz a fel nem használt eszköztámogatás sorsa? Visszautalja a kft. az OEP-nek? Vagy költse el eszközre, és ajándékozza az új fogorvosi cégnek?

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két kft.? Az "A" kft. tulajdonosai 50-50 százalékkal egy házaspár, a feleség az ügyvezető. A "B" kft. tulajdonosai egy külsős magánszemély 65 százalék tulajdonrésszel és az "A" kft. 35 százalékkal. Itt a férj ("A" kft. egyik tulajdonosa) az ügyvezető.

Kérdés: Társaságunk kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, annak szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. Feladata a vagyonkezelésbe adott ingatlan őrzése a beruházás megkezdéséig, az EU-s támogatás megíratása, a beruházással kapcsolatos közbeszerzések kiírása stb. Az így felmerült költségek közül melyek aktiválhatók? Jól gondoljuk, hogy a fent említett őrzési költség nem számolható el?

Kérdés: Az a bt., melynek magánszemély beltag tulajdonosa 90%-os részesedéssel rendelkezik, kapcsolt vállalkozás-e azzal a kft.-vel, amelyben a bt. 100%-os tulajdonos? Ebben a kft.-ben a bt. beltagja ügyvezető.

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. 2012. 12. 31-ével próbálom egyeztetni a tényleges vevői és szállítói folyószámlákat. Vannak olyan szállítóim, amelyek az évek során felszámolásra kerültek vagy felszámolás alatt állnak. Ezeket hogyan tudom kivezetni a folyószámláról? Van olyan cég, amelynek 2009-ben készpénzzel fizettek, a könyvelésben azonban ez nem jelent meg. Ezeket hogyan lehet rendezni?

Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?