Találati lista:
211. cikk / 433 Osztalékfizetés zrt.-nél
Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
212. cikk / 433 Szellemi termék hasznosítása
Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
213. cikk / 433 Kapcsolt vállalkozás I.
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két kft.? Az "A" kft. tulajdonosai 50-50 százalékkal egy házaspár, a feleség az ügyvezető. A "B" kft. tulajdonosai egy külsős magánszemély 65 százalék tulajdonrésszel és az "A" kft. 35 százalékkal. Itt a férj ("A" kft. egyik tulajdonosa) az ügyvezető.
214. cikk / 433 Beruházás lebonyolításának költségei
Kérdés: Társaságunk kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, annak szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. Feladata a vagyonkezelésbe adott ingatlan őrzése a beruházás megkezdéséig, az EU-s támogatás megíratása, a beruházással kapcsolatos közbeszerzések kiírása stb. Az így felmerült költségek közül melyek aktiválhatók? Jól gondoljuk, hogy a fent említett őrzési költség nem számolható el?
215. cikk / 433 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Az a bt., melynek magánszemély beltag tulajdonosa 90%-os részesedéssel rendelkezik, kapcsolt vállalkozás-e azzal a kft.-vel, amelyben a bt. 100%-os tulajdonos? Ebben a kft.-ben a bt. beltagja ügyvezető.
216. cikk / 433 Folyószámla-egyeztetés
Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. 2012. 12. 31-ével próbálom egyeztetni a tényleges vevői és szállítói folyószámlákat. Vannak olyan szállítóim, amelyek az évek során felszámolásra kerültek vagy felszámolás alatt állnak. Ezeket hogyan tudom kivezetni a folyószámláról? Van olyan cég, amelynek 2009-ben készpénzzel fizettek, a könyvelésben azonban ez nem jelent meg. Ezeket hogyan lehet rendezni?
217. cikk / 433 Ügyvezetői feladatok ellátásának számlázása
Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?
218. cikk / 433 Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása
Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
219. cikk / 433 Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez
Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
220. cikk / 433 Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?
