436 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)

Kérdés: Van egy "A" társaság, amelyik "B" társaságban 100%-ban tulajdonos és "C" társaságban 30%-ban tulajdonos. A "B" és "C" társaság egymással üzleti kapcsolatban van. Ez a két társaság az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül? A "C" társaságban az ügyvezetést térítés nélkül a "B" társaság ügyvezetője és a 70%-os német tulajdonos egy meghatalmazott személye látja el.

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi társaságok: "A" társaságban egy magánszemély 98%-ban tulajdonos és egyben ügyvezető. "B" társaságnak az "A" társaság ügyvezetője is ügyvezetője. A "B" társaság egyszemélyi tulajdonosa külföldi jogi személy. Kell-e tovább vizsgálnunk, hogy a külföldi jogi személy mögött esetleg az említett magánszemély ügyvezető áll?

Kérdés: Kft. esetében az ügyvezető bérbeadná személygépkocsiját havi 9 E Ft-ért a kft.-nek. Milyen jövedelme keletkezik az ügyvezetőnek? Milyen adót, járulékot kell a kft.-nek levonni? Számlát nem ad róla, szerződés van a kft. és a magánszemély között. Később a kft. tervezi a gépkocsit megvásárolni, de most anyagilag nem tudja megtenni. A benzint a cég fizeti a cég nevére szóló számlák alapján. Útnyilvántartást vezetnek.

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?

Kérdés: A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?