119 cikk rendezése:
71. cikk / 119 Ingyenes használat mint bevétel (eva)
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
72. cikk / 119 Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása
Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellenőre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
73. cikk / 119 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
74. cikk / 119 Értékcsökkenés a jegyzett tőkével szemben
Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.
75. cikk / 119 Határidőn túli lemondás
Kérdés: Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?
76. cikk / 119 Konferenciaszervezés költségei
Kérdés: Az általunk könyvelt cég évek óta szervez 3 napos konferenciát. A részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés díját, valamint az idegenforgalmi adót. 2010. évben a természetbeni juttatás és reprezentáció megítélése miatt tételesen számláztunk. A szállás és az étkezés szorosan kapcsolódik a rendezvényszervezéshez, így 25% áfával növelten számláztunk. Felmerült, hogy az étkezést 18% áfával kellene számláznunk, mert nem szorosan kapcsolódik a konferenciához, és külön téríttetjük meg. Kérem, tájékoztassanak a helyes számlázási módról és az áfakulcsok használatáról, mind a szállás, az étkezés és az idegenforgalmi adó vonatkozásában!
77. cikk / 119 Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Kérem, hogy a 3474. számú kérdésben leírtakat válaszolják meg az új Áfa-tv. tükrében!
78. cikk / 119 Személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
79. cikk / 119 Csatornahasználati díj, alapdíj
Kérdés: A 3708. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, hogy a vízfogyasztással arányos csatornahasználati díj, a vízfogyasztáshoz, a gázfogyasztáshoz kapcsolódóan felszámított alapdíj anyagköltségnek minősül-e?
80. cikk / 119 Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
