Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...és szennyvízközműveket megvalósítsa, és a már megvalósultberuházást adja át térítés nélkül a vízi- és szennyvízközműveket üzemeltetőönkormányzatnak, illetve az erre kijelölt üzemeltetőnek. A kérdésben nem errőlvan szó! A kérdésben leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Üzemeltetett eszközök karbantartása

Kérdés: Kft.-nk 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, de mi üzemeltetjük a helyi ivóvíz-szolgáltató rendszert. A hidroglóbusz és a kutak az önkormányzat tulajdonában maradtak. 2007-ben állagmegóvás miatt át kellett festenünk a víztornyot, 2 millió Ft-ba került. Elszámolható-e ez az összeg fenntartási költségként, vagy függ attól, hogy a tulajdonos által nyilvántartott értéknek hány százaléka a festés? Mivel új érték nem jött létre, csupán állagmegóvás történt, úgy véljük, nem járunk el szabálytalanul, ha karbantartási költségként könyveljük az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetési szerződésben meg kellett határozni azokata munkákat, amelyeket az üzemeltetésre átadó önkormányzatnak, illetve azüzemeltetőnek kell elvégeznie;– rögzíteni kellett azt is, hogy mennyi az üzemeltetési díj,illetve azt, hogy az üzemeltetőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...stb. közművet, de azt nem írja elő a vonatkozó törvényekegyike sem kötelezettségként, hogy ezeket kötelező térítésmentesen átadni azüzemeltető részére. Azzal, hogy a törvény nem írja elő a térítésmentes átadáskötelezettségét, az Áfa-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Közútberuházás átadása

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?
Részlet a válaszából: […] ...el a társaságnál. Jogszabályirendelkezés alapján a megvalósított közutat, a rendeltetésszerűen használatbavehető közutat az üzemeltető önkormányzatnak át kell adni. Az elkészültközútnak az önkormányzat részére történő átadásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Bizományosi értékesítés

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást megnehezíti, hogy a kérdésből nem derül ki, ahasznált motorok eladása milyen formában történik. Pontosabban: ki az eladó?Eladási bizományi ügyletekben szereplő felek:– a megbízó, aki az áru eladására ad megbízást,– a bizományos, aki az áru eladását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?
Részlet a válaszából: […] ...amelyneknemcsak költségei, de bevételei is lehetnek? Ebből következően azt sem lehettudni, miért számít fel 54 millió forintos díjat az üzemeltető havonta.Adóellenőrzési szempontból aggályosnak tűnik az eredményfüggvényében adott díjkedvezmény. Az inkább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Kártalanítás áfája

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívülkárosodás érte. A kérdésből is kitűnik, hogy a hotel üzemeltetője tűrnitartozik a korábban okozott környezetszennyezés kármentesítési munkáinakvégzését. Az, hogy tűrni tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Tartós bérlet EU-tagállamból

Kérdés: Exkluzív irodaházat építő, és azt a jövő évtől üzemeltető cég nagy értékű személygépkocsit tartósan bérel EU-tagállamból arra a célra, hogy azt tovább bérbe adja az irodaház bérlőinek. A gépkocsi már megérkezett Magyarországra, külföldi rendszámmal. A külföldi cég forgalmi adót is tartalmazó számlát küldött. Milyen módon lehet visszakérni a külföldön megfizetett adót? Kell-e további importszolgáltatás-áfát bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] Magyarországnak az EU-hoz történő csatlakozásától kezdve azEU valamely tagállamában székhellyel, állandó telephellyel rendelkezőadóalanyok részére történő visszatérítés a 79/1072/EGK ún. 8. áfairányelvenalapul. Azaz a magyar adóalany által a másik tagállam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Közösen végzett csatornaberuházás

Kérdés: A társaság a vele szomszédos társasággal saját vállalkozásban csatornaberuházást végzett. A saját vállalkozásban végzett beruházás úgy valósult meg, hogy a társaság vette meg az anyagot, a kivitelező pedig elvégezte a szerelést. A szomszédos társaság a tervezési díj 15 százalékát, a kivitelezési költségből 1 millió forintot fizetett meg. A tervezési díjat közvetített szolgáltatásként, az 1 millió forintot beruházás értékesítéseként könyveltem. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] ...kellelszámolnia. A kérdésben nincs szó arról, hogy a megvalósult csatornaberuházástki üzemelteti, illetve azt át kell-e adni az üzemeltető közműtársaságnak. Hanem kell átadni, akkor a társaság is, a szomszédos társaság is a nálakimutatott beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Személygépkocsi bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...(lehetővé teszi). Acégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát – ha atulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzembentartóját (üzemeltetőjét) – kell tekinteni, kivéve ha okirattal bizonyítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
8
9
10
12