Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. június 16-tól hatályos módosítása éppen a gazdálkodó társaságok érdekében született. Gyakran előfordult, hogy a támogatásokkal kapcsolatos dokumentumok csak a mérlegfordulónapot követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Utólagos finanszírozású kutatás-fejlesztés

Kérdés: Vállalatunk 2017. év folyamán kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást, amely alapján a fejlesztésre fordított költségeinek egy részét utólagos elszámolás alapján finanszírozzák. A pályázat megnyerését követően elkezdődött a megvalósítás, így 2017. év végéig a költségek egy része fel fog merülni. A pályázati elszámolást azonban csak a jövő év második felében nyújthatjuk be, és ezt követően fogják kiutalni az igényelt összeget. Mi a teendő az év végén a 2017-ben felmerült költségekkel? El kell határolni a még el nem számolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzíteni kell, hogy a még fel nem merült (el nem számolt) költségeket elhatárolni nem lehet.A vállalat a kérdés szerint kutatás-fejlesztési projektre pályázat útján támogatást nyert. A támogatás nyilvánvalóan nem jelenti a kutatás-fejlesztési projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:  

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, ugyanúgy, mint a nem jelentős összegű hibákat. Eltérés nem a könyvelésben, hanem a számviteli beszámolóban való bemutatásban van.A jelentős összegű hiba, illetve a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági eseményeket valódi tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, a beszámolóban kimutatni.A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett a cég. Arról nincs szó a kérdésben, hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Art. 164. §-a az adók, a költségvetési támogatások elévülése vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kérdés szerinti esetben a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó adózás előtti eredmény csökkentését nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk a kérdésben leírtak sorrendjében.Ha a biztosító megjavítja (megjavíttatja) a megrongálódott gépjárművet, a javítási költséget a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Anyavállalattal szembeni követelések-kötelezettségek összevezetése

Kérdés: Kérdésünk az Szt. 43. §-ához kapcsolódik. A kérdező szó szerint idézi az Szt. 43. §-ának (3) bekezdését, és így folytatja: Esetünkben a magyarországi fióktelepnek az EU tagállamában székhellyel rendelkező anyavállalata van. A fióktelep működése során előfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben. Kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket, és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/egyéb ráfordításai közé, akkor a fióktelep könyveiben kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket, és az eredményt elszámolni, vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a pénzügyileg már nem rendezend ő követeléseket és kötelezettségeket össze kell vezetni, a mérlegfordulónapi értékelés keretében csak a partnerekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell, illetve az anyacéggel szembeni azon összevont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet a válaszából: […] A válasz el ő tt megjegyezzük: dicsérend ő az egyszer ű sítésre vonatkozó törekvés, azonban az Szt., illetve az Áfa-tv. követelményeit ő l nem lehet eltekinteni.Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalany a számla kibocsátásáról legkés ő bb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tesznek eleget!Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lév ő épület, építmény egyidej ű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
34
35
36
113