Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] A kényszertörlési eljárás szabályait részben a Cégtörvény (2006. évi V. törvény) 116-118. §-ai, részben a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet kényszer-végelszámolásra vonatkozó előírásai tartalmazzák.A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés l) pontja értelmében mentességet élvez a visszterhes gépjárműszerzési illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet a válaszából: […] Először arra kell választ adni, hogy a külső vállalkozók által elvégzett részfeladatok alvállalkozói teljesítménynek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősülnek.A hatályos Ptk.-ban nem találunk fogalmat, meghatározást az alvállalkozói teljesítményre. Találunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdésből is látszik, hogy a kérdező nem ismeri a legfontosabb számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 331. számában jelent meg 2015. 09. 10-én. A válasz a 2015. évi CI. törvény átmeneti rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Pólók, sapkák emblémázása

Kérdés: A kereskedelmi kft. nyomdai gépet vásárolt, pólókra, sapkákra emblémákat raknak fel. A pólókat, sapkákat megvásárolják, azokat emblémázzák, majd eladják. Az így megvásárolt ruhaneműket anyagként könyveljük? Ha elkészült, értékesítésként vagy szolgáltatásként számlázzuk?
Részlet a válaszából: […] A megvásárolt pólókat, sapkákat a kereskedelmi áruk között kell a vételkor készletre venni. Az emblémázás eredményeként ugyan a pólók, sapkák értékesebbek lesznek, de azok rendeltetése nem változik meg. Abban az esetben, ha a beszerzett pólók, sapkák az emblémázás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Jelentős összegű hiba

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják! Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza a jelentős összegű hiba meghatározására vonatkozó előírást. Alapvetően annak összegét a számviteli politikában kell megállapítani. De van az előírásnak egy olyan kitétele, hogy minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Túlfizetett pótbefizetés

Kérdés: A pótbefizetést kapott társaság év végi várható adatai millió forintban a következők: saját tőke 339, jegyzett tőke 143, eredménytartalék – 238, lekötött tartalék 194 (tartalmazza a korábbi és a tárgyévben átutalt 12 millió forint pótbefizetést); értékelési tartalék értékhelyesbítésből 254, mérleg szerinti eredmény -14. A tulajdonos jogosan utalt át a társaság részére – taggyűlési határozat alapján – a veszteséges működésre tekintettel év közben 12 millió forint pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy rossz a kiindulás időpontja. Pótbefizetést nem a várható adatok alapján kell teljesíteni, hanem a már lezárt év adatai ismeretében. 2016-ban például a 2015. üzleti év elfogadott beszámolója alapján.A Ptk. 3:183. §-a alapján a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy az alapító egyszemélyes társaságot alapított, de legalábbis többségi tulajdonosa az alapított társaságnak. Ez esetben azonban elsősorban nem abban kellene gondolkodnia, hogy milyen jogcímen számoljon el értékvesztést, hanem azon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
41
42
43
113