Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk az EU számviteli irányelvének azon előírására, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizetendő osztalék bemutatása– vagy annak az évnek a beszámolójában legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek;– vagy annak a bemutatására és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Szállítói analitika nem egyezik a főkönyvvel

Kérdés: Miként lehet számvitelileg helyesen kezelni azt a helyzetet, ha a könyvelésre átvett cég szállítói analitikája nem egyezik meg a főkönyvvel? Nyitáskor tételesen, szállítónként kell megnyitni a céget az analitika szerint, ezért a 491-es számlán különbözet adódik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti utolsó mondat, mint kijelentés, nem helytálló!A folytonosság számviteli alapelv szerint az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Önmagában az a tény, hogy a szállítók analitikája nem egyezik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a számviteli törvény a cégvásárlás három esetét különbözteti meg azzal, hogy azokhoz kapcsolja az üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték megállapításának a lehetőségét, illetve kötelezettségét.A cégvásárlás egyik esete az, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Felszámított szervizdíj utólagos módosítása

Kérdés: Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, amely a nyugtákon szerepel. Az ügyvezető utasítása szerint a befolyt szervizdíj felét kiosztják a dolgozóknak minden hónapban (a járulék megfizetése mellett), a másik fele a vállalkozás bevétele marad. Van-e lehetőség a ki nem osztott szervizdíj későbbi kiosztására?
Részlet a válaszából: […] A választ pontosítással kezdjük. A szervizdíj egésze a vállalkozás bevétele, mivel a dolgozóknak kiosztott szervizdíj fedezete is része az árbevételnek. A kiosztott szervizdíjat a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell a kifizetéskor elszámolni, a Tbj-tv. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 2016. 01. 01-től hatályos számviteli törvény szerint van-e kötelező teendő abban az esetben, ha társaságunk jelenleg üzleti vagy cégértéket mutat ki részesedésvásárlás kapcsán, viszont a tulajdonolt társaság időközben beolvadt a társaságunkba? Így az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét nem lehet kapcsolódó részesedéshez módosító tételként kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy van teendő, mivel részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket 2016. január 1-je után már nem lehet a könyvekben kimutatni.A számviteli törvény 2016. január 1-jétől hatályos módosítását tartalmazó 2015. évi CI. törvény átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mint egyéb szervezet.A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Felhalmozódott pénzkészlet, felhalmozódott kötelezettség

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet annak függvényében, hogy a kérdésben leírtakhoz még mi kapcsolódik.Egyik problémát jelentő terület a 26 millió forint összegű pénzkészlet, ami a kérdés adatai alapján legalább 3 üzleti év bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamennyi tag a pénzbetétek felénél kisebb összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] Állandó jellegű iparűzési tevékenység után a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése, továbbá (4)–(9) bekezdései alapján kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Az adóalap számítása során a nettó árbevételből kell kiindulni, melynek fogalmát – általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A vadásztársaság beszámolóira és végelszámolására elsősorban a civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) rendelkezései szerint kerül sor. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
47
48
49
113