Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint anyagköltség a kettőskönyvvitelt vezető vállalkozások esetében – a számviteli törvény szerint -anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) érték.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként azüzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Evás bt. beltagjának pénzfelvétele

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?
Részlet a válaszából: […] A választ annak az előrebocsátásával adjuk meg, hogy akérdésben szereplő bt. nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, azaz azEva-tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Az Eva-tv. 4.§-ának (4) bekezdése szerint az adóalany időrendben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint aszavatossági jogok (igények) érvényesítése során helyesbítő számlában utólagadott engedmény miatti árbevétel-helyesbítés számolható el a szavatossági jogok(igények) megismerése időpontjával. Az átadáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a vállalati üdülőbennyújtott szolgáltatás piaci értéke teljes összegében természetbeni juttatásnakminősül: az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.33. pontjának megfelelő részeadómentes, az ezt meghaladó része adóköteles. Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Két év kapott osztaléka egy éven belül

Kérdés: Ügyfelemnek, "A" kft.-nek 20%-os részesedése van "B" kft.-ben. Korábban minden év júliusában "B" kft. osztalékot utalt "A" kft.-nek, ezt számoltam el tárgyévi (a kifizetés évében) bevételnek "A" kft. könyveiben. Az idén azonban már 2008 áprilisában utalta "B" kft. az osztalékot, "A" kft. mérlegkészítési időpontja előtt. Teheti-e "A" kft., hogy a 2007. évi mérlegében kétévi osztalékot is elszámol, és innentől kezdve mindig a járó osztalékot tünteti majd fel bevételként a beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (1) bekezdésének előírása szerint kapottosztalékként a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózotteredményből járó összeget kell kimutatni, amennyiben az a mérlegkészítésidőpontjáig ismertté vált. Ebből következően az "A" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Előtársasági időszak beszámolója

Kérdés: Ügyfelem előtársaságként nem végzett sem szolgáltatást, sem árbevételt elérő vállalkozási tevékenységet. Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése szerint nem kell az előtársaságról külön beszámolót készíteni, ha a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő mérlegfordulónapjáig sor kerül. Ha csak költségei voltak a vállalkozási tevékenységnek, mentesül az előtársasági időszak beszámolókészítése alól? Hogyan tudom a beszerzések levonható áfáját arányosítani, amíg nem tudom, hogy melyik tevékenységből mennyi lesz a bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 135. §-ának a hivatkozott (6) bekezdését a 2008.január 1-je után alapított vállalkozások esetében lehet alkalmazni. A jogelődnélkül alapított társaságnál az alapítás időpontjától (a létesítő okiratellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Dolgozóink járnak egyetemre, főiskolára. A tandíjat a cég fizeti tanulmányi szerződés keretében. Visszafizetési kötelezettség terheli a dolgozót, ha a tanulmányait nem fejezi be sikeresen. Hogyan kell elszámolni? El lehet-e határolni addig, amíg befejezi, és igazolja, hogy elvégezte a félévét? Vagy a felmerüléskor költségként kell könyvelni, a visszafizetéskor pedig bevételként?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozó helyett egy-egyfélévre fizetett tandíjat a tandíj átutalásakor kell a személyi jellegű egyébkifizetések között elszámolni. Amennyiben a tanulmányi szerződés felbontásrakerül, a ténylegesen visszafizetett tandíjat az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A jogelőd "A" kft. negatív adóalapja az adókötelezettségekeletkezésének évében keletkezett, amelynek elhatárolásához a Tao-tv. 17.§-ának (8) bekezdése alapján nem kell adóhatósági engedélyt kérni, még akkorsem, ha az adóévben a bevételek nem érik el a költségek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
75
76
77
108