Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben lényegében benne van a válasz is. Tekintettel arra, hogy a 2001-től megváltozott számviteli előírásokat még sokan nem következetesen alkalmazzák, indokolt a kérdésre részletesen válaszolni.Először a számviteli előírások alapján:Az Szt. 55. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékesítésekor a Ptk. 328-330. §-aiban foglaltakat, az engedményezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy az értékesített követelés eredeti összege (az az összeg, amellyel az adós, a kötelezett az engedményezőnek tartozik) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem a hatályos előírásoknak megfelelően jártak el!Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. vagyunk. 2000-ben és 2001-ben átléptük az 50 millió forintos értékhatárt, így a 2002. évi mérlegünket könyvvizsgáló felülvizsgálta. Ha 2002. és 2003. évben árbevételünk nem haladja meg az 50 millió forintos értékhatárt, kötelező-e a könyvvizsgálat 2003-ban is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megadott, ám itt most nem idézett információk alapján a válasz az, hogy igen.Az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése szerint: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Magántulajdonú nyaraló bérbeadása

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Mindenre van lehetőség, a kérdés csak az, megéri-e!Nincsen akadálya annak, hogy a kft. magánszemély tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót a kft.-vel kötött szerződéssel a kft.-nek bérbe adja. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat fizet a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

2003. évi eredmény kifizetése (eva)

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (3) bekezdése és 37. §-ának (6) bekezdése alapján az eva-alanynak osztalék kifizetésére először a tárgyévi adózott eredményét kell felhasználnia. Így az első kérdésre a válasz az, hogy csak akkor lehet – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Gazdaságvezetői feladatok ellátása

Kérdés: Műszaki főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdász oklevelet szereztem. Kértem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való felvételemet, de elutasítottak azzal, hogy a mérnök-üzemgazdász képzés tematikája nem azonos a mérlegképes könyvelői szakképesítés tematikájával. Egy kft. gazdaságvezetői feladatai elláthatók-e mérnök-üzemgazdász diplomával, több mint 10 éves gazdasági vezetői gyakorlattal, ha a társaságnál a számvitelt irányító csoportvezető, a pénzügyi előadó, a számlázási csoportvezető rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és a törvényi előírásoknak megfelelően regisztráltatták magukat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben szereplő mérnök-üzemgazdász diploma alapján valóban nem lehetett a kérdezőt a mérlegképes könyvelők nyilvántartásában regisztrálni.Az Szt. 151. §-a (1) bekezdésének előírása alapján az Szt. 150. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Működésiköltség-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a természetes személy tagok által a 85/2002. FVM rendelet és a szövetkezet alapszabálya szerint fizetett költség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A 85/2002. FVM rendelet 4. §-ának (4) bekezdése alapján: termelői csoportként az a szervezet ismerhető el, amelynek létesítő okirata tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy – többek között – az értékesítésre a termelői csoporttal szerződést kötnek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Visszlízing: az eladási ár elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A NKA-tv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja az NKA-tv. melléklete szerint kulturálisjárulék-köteles termékek és szolgáltatások értékesítésének az Szt. szerint az üzleti évben elszámolt bevétele. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Alvállalkozói teljesítmények az eredménykimutatásban

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Emlékeztetőül az Szt. szerint a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékéről van szó, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
1
88
89
90
106