Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Korábbi követelés leírása (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evaalanynak 2001-ről behajthatatlan követelése van. Leírhatja-e vagy be kell fizetnie utána a 15%-os adót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében – az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint – bevétel az Szt. rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel, amelyet az Eva-tv. 5. §-a szerint módosítva kapjuk meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszából: […] Átalakulás esetén a megszűnő társaságnak (a 2003. évi előírások szerint) az Art. 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (4) bekezdése alapján az éves elszámolású adókról (pl. társasági adó, iparűzési adó) az adóbevallást a megszűnésről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Visszaigényelt energiaadó elszámolása

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a közüzemi szolgáltató nem energiaadót számláz a fogyasztó felé, hanem az energiaadó címén elszámolt ráfordítás fedezetét tünteti fel a számlában, amelyet árbevételként kell elszámolnia.A közüzemi szolgáltató energiát vásárol az erőműtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Visszaigényelt termékdíj elszámolása

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A kft. által beszerzett alapanyag értéke alapján a szállító által felszámított termékdíjat az alapanyag bekerülési értéke részének kell tekinteni az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint. Az alapanyag felhasználásakor a termékdíjat is magában foglaló bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén kell – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót – ismételten közzétenni. A Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján valójában a számlát csak akkor szabad kiállítani, ha a teljesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történt. A számlát könyvelni pedig csak akkor lehet, ha a vevő a számlában rögzített adatokat elismerte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
1
87
88
89
106