Visszaigényelt termékdíj elszámolása

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A kft. által beszerzett alapanyag értéke alapján a szállító által felszámított termékdíjat az alapanyag bekerülési értéke részének kell tekinteni az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint. Az alapanyag felhasználásakor a termékdíjat is magában foglaló bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén kell – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót – ismételten közzétenni. A Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján valójában a számlát csak akkor szabad kiállítani, ha a teljesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történt. A számlát könyvelni pedig csak akkor lehet, ha a vevő a számlában rögzített adatokat elismerte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:      

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben lényegében benne van a válasz is. Tekintettel arra, hogy a 2001-től megváltozott számviteli előírásokat még sokan nem következetesen alkalmazzák, indokolt a kérdésre részletesen válaszolni.Először a számviteli előírások alapján:Az Szt. 55. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékesítésekor a Ptk. 328-330. §-aiban foglaltakat, az engedményezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy az értékesített követelés eredeti összege (az az összeg, amellyel az adós, a kötelezett az engedményezőnek tartozik) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem a hatályos előírásoknak megfelelően jártak el!Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. vagyunk. 2000-ben és 2001-ben átléptük az 50 millió forintos értékhatárt, így a 2002. évi mérlegünket könyvvizsgáló felülvizsgálta. Ha 2002. és 2003. évben árbevételünk nem haladja meg az 50 millió forintos értékhatárt, kötelező-e a könyvvizsgálat 2003-ban is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megadott, ám itt most nem idézett információk alapján a válasz az, hogy igen.Az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése szerint: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Magántulajdonú nyaraló bérbeadása

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Mindenre van lehetőség, a kérdés csak az, megéri-e!Nincsen akadálya annak, hogy a kft. magánszemély tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót a kft.-vel kötött szerződéssel a kft.-nek bérbe adja. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat fizet a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:    

2003. évi eredmény kifizetése (eva)

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (3) bekezdése és 37. §-ának (6) bekezdése alapján az eva-alanynak osztalék kifizetésére először a tárgyévi adózott eredményét kell felhasználnia. Így az első kérdésre a válasz az, hogy csak akkor lehet – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
94
95
96
113