Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Kísérleti fejlesztés költségének finanszírozása

Kérdés: Egy külföldi székhelyű és tulajdonú társaság magyarországi fióktelepe egyetlen projekt megvalósítására alakult. Célja egy tengervíz-sótalanító berendezés megtervezése, a prototípus legyártása, beüzemelése, bevizsgálása. A fióktelep ezenkívül semmilyen más tevékenységet nem végez. A projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek finanszírozására a külföldi vállalkozás rendszeresen pénzt utal át a fióktelep részére. A kapott pénzösszeget hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az Szt. hatálya alá tartozik, a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelep tevékenysége alapján kell a költségeket elszámolni.A kérdésben szereplő fióktelep tevékenysége valójában kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címke:

Kötelező könyvvizsgálat

Kérdés: Kötelező-e a könyvvizsgálat annál a betéti társaságnál, amely 2004-től tért át a kettős könyvvitelre, és az elmúlt két év (2002, 2003) átlagában a bevétele meghaladta az 50 millió forintot? Jelent-e mentességet, hogy mint egyszeres könyvvitelt vezető érte el ezt az árbevételt? Van-e lehetőség valamilyen halasztásra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-a (2)–(3) bekezdésének előírásából következik: kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál (a bt. 2004-től kötelezett a kettős könyvvitelre); nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] A közbenső mérleg elkészítésére vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 21. §-a tartalmazza. 2004-től az előírás annyiban változott, hogy a közbenső időszakra, az elkészítésére vonatkozó szövegét pontosították. Eszerint a közbenső mérleget a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Korábbi követelés leírása (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evaalanynak 2001-ről behajthatatlan követelése van. Leírhatja-e vagy be kell fizetnie utána a 15%-os adót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében – az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint – bevétel az Szt. rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel, amelyet az Eva-tv. 5. §-a szerint módosítva kapjuk meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címkék:    

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszából: […] Átalakulás esetén a megszűnő társaságnak (a 2003. évi előírások szerint) az Art. 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (4) bekezdése alapján az éves elszámolású adókról (pl. társasági adó, iparűzési adó) az adóbevallást a megszűnésről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Visszaigényelt energiaadó elszámolása

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a közüzemi szolgáltató nem energiaadót számláz a fogyasztó felé, hanem az energiaadó címén elszámolt ráfordítás fedezetét tünteti fel a számlában, amelyet árbevételként kell elszámolnia.A közüzemi szolgáltató energiát vásárol az erőműtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
93
94
95
113