Belépés a bt.-be

Kérdés: A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdés tisztázandó.A kft. belépését megelőzően módosítani kell a bt. társasági szerződését, meg kell határozni a társasági szerződésben a kft. vagyoni hozzájárulásának összegét, továbbá azt, hogy a kft. mint kültag csak a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben

Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony meglétét vagy hiányát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pont c) alpontja alapján kell vizsgálni. E szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben foglaltak nemlehetségesek, ugyanis a bt.-nél kimutatott tagi kölcsönt nem a kft.-nek, hanema bt.-nek kell a bt. tulajdonosa részére visszafizetni. Az ettől való eltérésnyilvánvalóan adófizetési kötelezettséggel jár. Menjünk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész visszavásárlása

Kérdés: Az ingatlannal rendelkező kft. egyik 50%-os tulajdonosától visszavásárolja az üzletrészét. A másik 50%-os tulajdonos terve az, hogy a visszavásárolt üzletrészt majd bevonja. A két gazdasági esemény során kell-e illetékfizetéssel számolni?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. 07. 15-től hatályos, az Itv. 18. §-a (2) bekezdésénekh) pontja alapján visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettségakkor terheli az üzletrészt visszavásárló kft.-t, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező kft.-nek a cégjegyzékben (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-értékesítés illetéke

Kérdés: A kft.-nek három tulajdonosa van, 6-8-8 M Ft törzstőkével. A 8-8 M Ft a férj és a feleség tulajdona, a 6 M Ft független magánszemélyé. A feleség eladja üzletrészét a férjnek 8 M Ft-ért. A kft.-nek van ingatlana. Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége valakinek az ügyletben, illetve be kell-e jelenteni a NAV-nak az adásvételt? Mi a helyzet akkor, ha 1 M Ft-ért történik az eladás? A feleség üzletrészének a bekerülési értéke 8 M Ft.
Részlet a válaszából: […]  Az illetéktörvény (Itv.) 18. §-a (1) bekezdésének h) pontjaalapján visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség terheli avagyonszerzőt, az adott esetben a férjet, a belföldi ingatlanvagyonnalrendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban részesedés szerzése

Kérdés: "X" Kft. eszközállományának 90%-a ingatlan. Forgalmi értéke: 100 millió Ft, könyv szerinti értéke: 200 millió Ft. "A" magánszemély 2011 novemberében "X" Kft.-ben 80%-os részesedést szerzett (vagyoni betétek 80%-át megvásárolta). "Y" Kft. eszközállományának 100%-a termőföld (erdő, szántó és művelés alatt lévő területek). Forgalmi értéke: 50 millió Ft, könyv szerinti értéke: 10 millió Ft. "B" magánszemély "Y" Kft.-ben 2011 októberében 90%-os részesedést szerzett. "Z" Kft. eszközállományának 80%-a ingatlan (irodaépületek). Forgalmi értéke: 300 millió Ft, könyv szerinti értéke: 500 millió Ft. "W" Kft. 2011 októberében "Z" Kft.-ben 75%-os részesedést szerzett.
Kérdések: "X", "Y" és "Z" Kft. belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e? "A", illetve "B" magánszemélynek, valamint "W" Kft.-nek kell-e illetéket fizetnie a vagyoni betét megvásárlása következtében? Ha igen, mi ennek a mértéke? Van-e "A" és "B" magánszemélynek – esetleg más – adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége? A termőföld "ingatlannak" minősül-e (kiemelten az illetéktörvény szempontjából)? A jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban történő részesedésszerzést be kell-e jelenteni az adóhatóságnak?
Részlet a válaszából: […]  X, Y és Z Kft. ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnakminősül [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének o) pontja].A magánszemélyeknek, illetve W Kft.-nek arészesedésszerzésre tekintettel – mivel az meghaladja, illetve eléri a 75%-ot -illetékkötelezettsége akkor keletkezik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége

Kérdés: Ha az ingatlannal rendelkező társaság 2010. decemberben jegyzett tőkét csökkentett, a tulajdonos egy osztrák társaság, vonatkozik-e rá a bevallási, befizetési kötelezettség? Ha terheli a társaságot bevallási, befizetési kötelezettség, az mikor keletkezik? A cégbírósági bejegyzést követő évben, vagy ha a tényleges kifizetés még nem történt meg, majd a kifizetést követő évben kell az adót bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […]  Osztrák illetőségű külföldi személy nem lesz ingatlannalrendelkező társaság tagjaként a Tao-tv. alanya, tekintettel arra, hogy a MagyarNépköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésérea jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a cégalapítás és azalapított cég üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Részvények visszavásárlásának illetéke

Kérdés: A zrt. saját részvényeinek egy részét nyilvántartási értéken visszavásárolta. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A saját részvények visszavásárlása esetén azilletéktörvénynek a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályaitkell alkalmazni. Az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint azilletékfizetési kötelezettség a belföldi ingatlanvagyonnal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a 2010. éviXC. törvénnyel kiegészített 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján 2010.augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ágirokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
12