Új weblap készítése

Kérdés: Az új weblaptervezés, szerkesztés, kivitelezés bekerülési értéke költségként elszámolható, vagy az 1. számlaosztályba tartozó eszköz?
Részlet a válaszából: […] A honlap elkészítése során első lépés a saját internetcím (az ún. domainnév) beszerzése, amely történhet saját kezdeményezésre, illetve egy internetszolgáltató közreműködésével, az általa nyújtott szolgáltatás részeként. Mivel ez a cím: www.sajatnev.hu formátumú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés kötelezettséggel

Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet! Tőkeemelés jellemzően eszközök átadásával, illetve a jegyzett tőkén felüli vagyonból (eredménytartalékból, tőketartalékból) lehetséges.A Ptk. 3:198.-3:201. §-ai a törzstőke-felemelés, a 3:293.-3:307. §-ai az alaptőke-emelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] A kérdés idézésekor az ismétlésektől eltekintettünk. A kérdés alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdező is, és a NAV telefonos ügyfélszolgálatán a válaszadó is rövid ideje gyakorolja a szakmát, mivel a pénzügyi lízing számviteli elszámolásának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint adóköteles tényállást valósít meg – többek között – az ingatlanon történő reklámközzététel is.Ebben az esetben az adó alanyának (közzétevőnek) a reklám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 1/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont]. Nem lehet alanya tehát a termőföld utáni települési adónak az a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Termékbiztonság tanúsítása – CE

Kérdés: Társaságunk egy új terméket fog gyártani, amihez elvégeztette a "Termékbiztonság tanúsítás" CE-t. Ez költségként számolandó el, vagy az immateriális javak között?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv követelményéből indokolt kiindulni. A kérdésből az következik, hogy az új termék gyártásának előfeltétele a termékbiztonság tanúsítása. Így a termékbiztonság tanúsításának dokumentuma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a válasz nem csak a kérdésként megfogalmazottakra kell, hogy kiterjedjen.A magánszemély tulajdonos személygépkocsit apportálna a kft.-be. Ez a kft.-nél a törzstőke emelésével valósulhat meg, amelynek előfeltétele a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi eszköz beszerzése magánszemélytől

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem kell. Legfeljebb a magánszemély figyelmét kell felhívnia a következőkre:Az Szja-tv. 58. §-a az ingó vagyontárgy (az ingatlannak nem minősülő tárgyi eszköz, a gép, berendezés, jármű), az 59-64. §-a az ingatlan, a vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:183. §-a – a Gt. szabályaitól eltérően – lehetőséget adott arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénz­eszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Hálózati csatlakozási díj – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó szoláriumozási tevékenységre hozza létre vállalkozását. A bérelt ingatlanon az áramteljesítmény nem elegendő a gépek működtetéséhez, emiatt bővítést kell kérnie. Megkapta, és kifizetett 700 ezer forintot. Miként számolhatja el – mint egyéni vállalkozó – a kifizetett összeget a nevére szóló számla és szerződés birtokában?
Részlet a válaszából: […] Az áramteljesítmény bővítése érdekében – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozási díjat kell fizetni. Ezt fizetett a vállalkozási tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó is. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak minősül a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:
1
12
13
14
34