2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek halastava van, amelybe 5-6 halfajta van telepítve. A vendégek horgászjegy ellenében pecáznak. Hogyan kell könyvelni a halak beszerzését, a fenntartásukkal kapcsolatosan felmerülő költségeket, súlygyarapodásukat? A kft. kizárólag az 5. számlaosztályban könyvel. Év végén technikailag hogyan kell helyesen megállapítani a leltár értékét?

Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során kit tekinthetünk megváltozott munkaképességű személynek? A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget az 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a tartalmazza. A törvény 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja a megváltozott munkaképességű személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az ott közölt fogalom (ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg) a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során nem alkalmazható. Melyik ez a külön jogszabály?

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?