2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?

Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégünk az üzleteinkben levásárolható vásárlási utalványokat állít ki szerződött partnerének, aki azt saját ügyfeleinek továbbadja. Az utalványokat így a partner ügyfelei fogják beváltani. A szerződés alapján a partner a vásárlási utalványok értékének meghatározott százalékát téríti meg. Az utalványok meghatározott ideig válthatók be, azokat azonban nem minden esetben váltják be. Mi az utalványok helyes elszámolásának módja? Mi után és mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?

Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban (jogutódban)? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? A végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő ikszelésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratok beküldését már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?

Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?