Pályázati forrás felhasználása

Kérdés: Cégünk 2018. évben 40 M Ft pályázati forrást nyert részben tárgyi eszköz beszerzésére, részben bérköltség fedezetére. A pályázati forrás 50%-a előlegként decemberben lehívásra került. 2019 januárjában várhatóan további 40 százaléka lehívásra kerül, ha a részelszámolás elkészül. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámnövekedés már 2018 szeptemberében teljesült, a tárgyieszköz-beszerzés 90%-a 2019 januárjában teljesül. Az Szt. változása kötelezővé teszi-e 2018. évre a pályázati részteljesítés elszámolásához kapcsolódó összeg bevételkénti figyelembevételét? A 2019. januári részteljesítéskor elszámolt pályázati forrást a feltöltési kötelezettségnél figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a válaszhoz feltétlenül szükséges sarokpontokat a kérdés maga nem tartalmazza.Ismerni kellene, hogy a 40 M Ft pályázati forrást a támogatási megállapodásban összegszerűen megbontották-e tárgyieszköz-beszerzésre, illetve a bérköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szigorú számadási kötelezettség

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?
Részlet a válaszából: […] ...került (illetve nem került könyvelésre, mert rontott volt).Ha a kibocsátott számlák sorszáma – akár szándékosan, akár véletlenül – változtatható, nem biztosított, és így nem ellenőrizhető, hogy a kibocsátott számlákon szereplő tételek ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...az átértékelésből adódó különbözet összevont összegét – a számviteli előírások figyelembevétele mellett – a tőketartalék változásaként kell megjeleníteni.(Amennyiben az átértékelési különbözet negatív előjelű lenne, annak összegével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...ezért az véglegesen fejlesztési célra átadott pénzeszköznek tekintendő!)Az idekapcsolódó számviteli előírások érdemileg 2016-ban változtak.Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének n) pontja alapján egyéb ráfordítások között kell elszámolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Értékesítés előtt használt gépjárművek

Kérdés: Egy gépjárműveket forgalmazó társaság a készletei között nyilvántartott személygépkocsik közül 3-5 hónapra saját használatra is tart autót. Ezeket a saját dolgozók használják, a társaság a cégautóadót is megfizeti. 3-5 hónap után pedig kiskereskedők részére értékesítik. Ezeket az autókat a vásárláskor már a tárgyi eszközök között kell kimutatni és értékcsökkenést elszámolni, vagy maradhat a készletek között? A társaság fő tevékenysége személygépkocsi-kereskedelem.
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírást sem kell elszámolni, maradhatnak az áruk között, akkor is, ha azokat a saját dolgozók használják. Ezen az sem változtat, ha a saját dolgozók általi használat előbb megszűnik (befejeződik), mint ahogyan az adott személygépkocsi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Műszaki vizsgáztatás díjának elszámolása

Kérdés: A gépjármű műszaki vizsgája két évig érvényes. A műszaki vizsgáztatás díját emiatt el kell-e határolni? Egy gép, termék műszaki megfelelőségi vizsgálatát, amennyiben az igazolás több évig érvényes, el kell-e időben határolni?
Részlet a válaszából: […] ...vizsga, ami egy évig, meg olyan, amely két évig (és így tovább) érvényes, és ezek megszerzésének díja az időtartam függvényében változna, akkor indokolt lenne a két évig érvényes vizsgadíjnak a második (illetve a további) évre jutó (nem arányos) részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is tetszetős a kérdés szerinti konstrukció, az a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, mert nem biztosít megbízható és valós tájékoztatást sem az ügyfél, sem a gazdák jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] ...zöme ezen értelmezés befejező fordulatához ("a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem változatlan áron, egyértelműen megállapítható) kapcsolódnak. Jelen válaszban a bérbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...válaszban ismertettünk. Nem beszélhetünk új végelszámolási szabályokról, csak a 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított, érdemileg változott előírásokról.Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírásokat a Cégtörvény 114-115/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Kiküldetési rendelvény mint bizonylat

Kérdés: A kiküldetési rendelvény szigorú számadású bizonylatnak minősíthető? Függ-e a társaság/intézmény saját belső szabályaitól? Változik-e a megítélés, ha papíralapú, vagy ha pl. Excelben készül az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja szerinti adattartalommal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz az Szja-tv. 3. §-a hatályos 83. pontjának előírásaiból következik.A kiküldetési rendelvény a kifizető által kiállított bizonylat, amelynek az adattartamát az Szja-tv. meghatározza. A kiküldetési rendelvény lehet papíralapon kiállított (előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.
Kapcsolódó címke:
1
58
59
60
243