2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ügyfelem 35 ezer euróért vásárolt egy termelőeszközt, amelyre 3500 euró előleget fizetett. Az ügyfél 11 M Ft + áfáért értékesítette a lízingbe adónak, amelyet a lízingbe adó bank ugyanilyen összegben pénzügyi lízingként számlázott az ügyfélnek. Első díjként kifizették a bank számlája szerinti ellenérték 20%-át és a teljes ellenértéket terhelő áfát. A lízingbe vevő így kifizeti a lízingbe adó felé a teljes lízingdíjat, és kifizette a beszerzéssel kapcsolatosan adott előleget is. A lízingbe adó pedig az előleggel csökkentett összegét fizette meg a szállítónak (9765 E Ft-ot), és kap – áfa nélkül – 10 850 E Ft-ot. A bank nem hajlandó a szállítónak adott előleget sem megfizetni az egyéni vállalkozónak, sem a lízingdíjfizetésnél teljesítésként számításba venni. Így jogtalanul gazdagodik. Hogyan lehet a szállítóval szemben kimutatott kötelezettséget rendezni? Hogyan lehet rábírni a bankot, hogy a szállítónak a beszerzéskor kifizetett előleget átvállalja? Ez egy olyan konstrukció, ahol a lízingbe vevő az előlegnek megfelelő összeget elveszíti, a lízingbe vevő pedig megnyeri?

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?