152 cikk rendezése:
51. cikk / 152 Külföldi állampolgár vásárlása
Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?
52. cikk / 152 Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása
Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
53. cikk / 152 Valutavásárlás, -eladás könyvelése
Kérdés: A valutaváltással foglalkozó cég milyen tranzakciókat kell, hogy könyveljen? Szükséges-e minden egyes valutavásárlást és -eladást könyvelni a főkönyvben? A valutaváltó a tevékenységéhez egy zárt rendszert használ, amelyből minden tranzakcióhoz bizonylatot nyomtatnak. Szükséges ezeket a pénzváltó saját főkönyvében rögzíteni? Vagy elegendő valamilyen összesített adatforgalom könyvelése a valutaváltói tevékenységet lekezelő számítógépes (zárt) rendszer listái alapján? A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a számviteli elszámolásról nagyon kevés rendelkezést tartalmaz.
54. cikk / 152 Devizakötelezettség havonkénti értékelése
Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
55. cikk / 152 Külföldi tankolás áfája
Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
56. cikk / 152 Pénztárgép valutaárfolyama
Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?
57. cikk / 152 Osztalék euróban
Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelemadót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
58. cikk / 152 Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
59. cikk / 152 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
60. cikk / 152 Forintos költségszámlák kiegyenlítése valutával?
Kérdés: Ha egy társaság ügyvezetője forintos könyvvezetés mellett forintos költségszámlákat számol el, de a társaságnak csak a valutapénztárban van pénze, akkor a forintos számlák kifizethetők-e a valutapénztárból? Ha igen, akkor milyen árfolyamon?
