Tőkeelemek lekötött tartalékba helyezése

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...A kötelezettségek körét az Szt. 42. §-ameghatározza. E szerint a kötelezettség fogalmába sem a válság, sem a válságmiatti esetleges veszteség nem fér bele!Az Szt. az eredménytartaléknál utal a saját céljait szolgálólekötésre is, bár külön nem nevesíti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...minősíteni a mérleg-fordulónapi értékelés során, ésértékvesztést elszámolni, vagy ha az dokumentáltan behajthatatlan, akkorhitelezési veszteségként leírnia az eredmény terhére.Ha a vevő nem fizet a banknak, és ezért a társaságnak akapott – a faktordíjat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke befizetése devizában

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetet a tulajdonosnak be kell fizetnie.Ugyanis a tőketartaléknak negatív egyenlege nem lehet, az eredménytartalékcsökkenésekénti, veszteségkénti elszámolása nem értelmezhető.Könyvelési tételek:– a törzstőke befizetése: T 386 – K 358;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet megállapítása: T 9751 – K8751, a kisebbik összegében,– ez után a 8751. számlán maradó egyenleg árfolyamveszteség,illetve a 9751. számla egyenlege az árfolyamnyereség.A részvények vételekor:– a megvásárolt részvények állományba vétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Részesedés értékvesztése

Kérdés: Cégünk 2008 novemberétől 386,3 millió forinttal, 96,7 százalékkal tulajdonos egy másik kft.-ben. A másik kft.-ben a saját tőke és a jegyzett tőke aránya – a 2009. évi mérleg szerint – 39%. Helyesen cselekszik-e cégünk, ha a tartós részesedésére 61% értékvesztést számol el, és ezt a 2009. évi mérlegében mutatja ki? Ezt követően a másik kft. jegyzett tőkéje csökkentésre kerül.
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a részesedésnél akkor kell értékvesztést elszámolni, haa befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű– különbözet összegében ez a különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentősösszegű.A kérdésből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, ha a tőkeleszállítás cégbejegyzése napjához kapcsolódóankészített közbenső mérleg azt igazolja, alátámasztja. Veszteséges gazdálkodásesetén még egyértelműbb a közbenső mérleg készítésének a szükségessége, mivel ajegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés kivezetése

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert jól prezentálja azt, amitnem szabad csinálni.Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegbenbehajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. Ezt az előírást alkalmazni kellakkor is, ha a társaság értékvesztést számolt el (akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...Így az illetéktörvény változása miatt a tagi kölcsön elengedését 2010-ben illetékfizetési kötelezettség már nem terheli. Veszteség rendezésére való elengedésekor viszont az átadónál adóalap-növelő a Tao-tv. 3. számú melléklete alapján. Hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Egyszeres könyvvitel egyesületnél

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti eredményben jelenik meg, amelyet azegyszerűsített mérlegben – ilyen néven, de elkülönítetten – kell bemutatni. Ezesetben a veszteségnek semmi köze nincs a tartalékhoz, a tartalék nagyságát azSzt. 102. §-ának (6) bekezdésében megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Térségi integrált szakképző központ fejlesztése

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy a kapcsolódó támogatást véglegestámogatásként a TISZK elszámolhatta-e vagy sem, ugyanis az így elszámolandó -veszteséget jelentő – összegeket nem lehet időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címke:
1
50
51
52
89