Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...veszteség rendezésére a társasági szerződés szerintbefizetett pótbefizetés összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Apótbefizetést akkor kell visszafizetni, ha arra a bt.-nek már nincs szüksége,mert az eredménytartalék és az adózott eredmény összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet a válaszából: […] ...és nem történt közvetlenülajándékozás.) Számviteli, adózási elszámolása az általános szabályok szerinttörténik, legfeljebb veszteséggel, de ez a veszteség a vállalkozási tevékenységérdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.A másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Aktiválni vagy nem aktiválni?

Kérdés: Megnyertünk egy pályázatot, amelynek keretében 2009-ben cégünk elvégezte az ISO 14001:2004 környezetközpontú irányítási rendszer kialakítását és auditálását összesen 1650 E Ft értékben. Ez a rendszer – véleményünk szerint – a bevezetést követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan nem térül meg. Ezért nem került aktiválásra az alapítás-átszervezés értékeként, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként. Van, aki szerint aktiválni kellett volna. Kérem segítségüket a döntésben!
Részlet a válaszából: […] ...leírásként való elszámolása miatti költségnövekedésre. Azösszemérés, az óvatosság számviteli alapelvek sérülnének akkor, ha a veszteségjellegű tevékenység később elszámolásra kerülő költségeinek nem lennebevételfedezete.Véleményünk szerint helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely arra utal, hogy afaktoringszerződésben az egyes variációkat nem vagy pontatlanul rögzítik,amelyekre nem lehet egyértelműen felépíteni – az Szt. előírásaival isösszhangban lévő – számviteli elszámolási szabályt.Amikor a bank – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti az, hogy a kérdező nem nevesítette, vajonaz adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? Helytelen áfakulcsot alkalmazott?Számolási hibát vétett? Olyan áfát is levonásba helyezett, amelyet nem lehetettvolna? Becsült árbevétel alapján állapították meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címke:

Árfolyamveszteség elhatárolása önellenőrzéssel

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolások között halasztottráfordításként elszámolható ... a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó nemrealizált árfolyamveszteség összege, a törvényben rögzített feltételekkel.Ebből az következik, hogy a nem realizált árfolyamveszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteség átadása kiválás esetén

Kérdés: A társas vállalkozás 2009. augusztus 31-ével szétválással átalakult. A fordulónap mérleg szerinti eredménye veszteség volt. A kiválással létrejövő társaságra jutó veszteség az eredménytartalékot módosította az új társaságban. A fennmaradó társaság az augusztus 31-i fordulónappal "átadott" veszteséget hogyan rögzítse a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...2009. 08. 31-énmegtörtént. Így a kérdés a végleges vagyonmérlegben szereplő adatokkönyveléséhez kapcsolódik, amikor viszont nem lehet veszteségátadás!A végleges vagyonmérleg elkészítésekor is az Szt. 138.,illetve 139-140. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni, a 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Pótbefizetés betéti társaságnál

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...és azt a Gt.-nek a kft.-re vonatkozó előírásainakmegfelelően szabályozta. Mindenképpen szabályozni kell, hogy– a tagok gyűlése a veszteségek fedezetére pótbefizetésikötelezettséget írhat elő,– mennyi lehet a tagok által teljesítendő pótbefizetésösszege,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységet végző díjazása

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató tagot (nyugdíjas) szükséges-e munkavégzésért díjazásban részesíteni abban az esetben, ha a vállalkozás jelenleg veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...folytató tagot szükséges lenne munkavégzésért díjazásbanrészesíteni, különösen abban az esetben, ha a vállalkozás veszteséges.Ugyanakkor 2010-től él az a rendelkezés, amely szerint ha a társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja (idetartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címke:

Őstermelő veszteségelhatárolása

Kérdés: Őstermelő 2002-ben kezdte tevékenységét, 2003-tól 2007-ig veszteséges volt egy tárgyi eszköz amortizációja miatt, egyébként nyereséges lett volna. Engedélyt nem kért a veszteség elhatárolásához. Kérdésem az, hogy melyik évek veszteségét határolhatja el még? 2008-ban nyereséges volt.
Részlet a válaszából: […] ...2005. évig keletkezett veszteség határolható el, mivel a2006-2007. évek veszteségelhatárolásához már kellett volna az adóhatóságengedélyét kérni. 2009. adóév vonatkozásában is alkalmazhatóan 2010-tőlmegszűnt a veszteségelhatárolás adóhatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
51
52
53
89