Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége.Az eredménykimutatásba a különbözetként a 8711. számlán, illetve a 9721. számlán jelentkező különbözetet kell beállítani. Az eredménykimutatásba beállított összeg az adózás előtti eredmény része, és így az adóalapba beszámít. (Ebből következően az árfolyamnyereséggel történő értékesítés esetén az árfolyamnyereséget is terheli a társasági adó!)Nagyon lényeges adózási szempontból, hogy a kft. a különböző jogszabályi előírások figyelembevétele mellett az üzletrészt magánszemély részére történő értékesítéskor is csak piaci értéken értékesítheti. Amennyiben az üzletrész eladási ára kevesebb, mint az üzletrész piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (meghatározni, bevallani és megfizetni) teljesíteni.Ha a vevő-magánszemély az értékesítő kft. tagja, alkalmazottja, akkor az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a magánszemély által megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] értékcsökkenésként kell a kivezetéskor elszámolni.Az önkormányzat a tárgyi eszközöket csak azután értékelheti, ha már a vagyonkezelésből visszavette, és az önkormányzatra vonatkozó törvényi előírások a vagyonértékelésre lehetőséget adnak (például újbóli vagyonkezelésbe adás előtt).Az általános előírások kivonatos ismertetése után nézzük, hogyan kellett, illetve kell könyvelni a kérdés szerinti zrt.-nél:– tárgyi eszközök kezelésbe vétele: T 11-14 – K 4491, a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken, ez lesz a bruttó érték;– a zrt. által alkalmazott leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 571 – K 117, 127, 137, 147;– a vagyonkezelési szerződés szerinti leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 4491 – K 4492 (a 4492. számla tartalmazza a visszapótlási kötelezettséget);– a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök pótlása, felújítása esetén:= a bekerülési érték könyvelése: T 161, 162 – K 455,= rendeltetésszerű használatbavételkor először átadása (eladása) az önkormányzatnak: T 311 – K 961, 467, piaci (legalább könyv szerinti) értéken, a könyv szerinti érték kivezetése: T 861 – K 161, 162, majd az értékesítés eredményének megállapítása: T 961 – K 861, mivel a visszapótlás terhére történt a pótlás, a felújítás a visszapótlási kötelezettség csökkentése a követelés összegével: T 4491 – K 311;= pótlásként, felújításként elszámolt eszközértékek vagyonkezelés szerződés szerinti értékének állományba vétele: T 11-14 – K 4491;(az állományba vételt követően ez után is amortizációt kell elszámolni, az adott esetben kétféle módon)– a tárgyi eszközök vagyonkezelésből történő visszaadásakor, az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján:= a bruttó érték kivezetése: T 4491 – K 11-14;= a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizációnak megfelelő összegben kimutatott érték kivezetése: T 117, 127, 137, 147 – K 4492;= a zrt. által elszámolt és a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizáció különbözetének kivezetése terven felüli értékcsökkenésként: T 8664 – K 117, 127, 137, 147 (adóalapot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Úgy vásárol, mintha a kft. részére vásárolna.)– 374. § (1) bekezdése: Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (A kft. részére biztosított kedvezményt veszi magánszemélyként igénybe.)– 376. § (1) bekezdése: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.Az adott esetben a kft. tulajdonosa valójában kölcsönt vesz fel a kft.-től, előzetes hozzájárulás és kölcsönszerződés nélkül, amelyet felszólításra fizet vissza. Nincs tehát bizonylata a pénzfelvétel lehetőségének, de nincs kamatfizetés sem a szabálytalanul felvett pénzeszközök használatáért. Ez viszont anyagi hátrányt jelent a kft.-nek, az elmaradt kamatbevétel társaságiadóalap-hiányt eredményez (költségvetési csalás), ingyenes kölcsönnyújtás esetén személyijövedelem­adó- és szociálishozzájárulásiadó-hiánnyal jár. (Elmaradt költségvetési bevételek.)Mindezek – súlyosabb esetben – a Btk. 403. §-a szerint a számviteli fegyelem megsértése bűntetthez vezethet.A leírtakra tekintettel javasoljuk a kft. tulajdonosát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés:

A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] melléklet II. rész 6/b. pont; IV. rész 1/a. pont]. A bruttó összeg személyijövedelemadó- és járulékalapot képez, továbbá a cégnek szochót kell fizetnie. Ha a cég ügyvezetője vállalja, hogy majd az év végi adóbevallás alkalmával elkészíti az útnyilvántartást, akkor az 500 km átalányra kifizetett összeg költségtérítésnek minősül. Ebben az esetben az ügyvezető nyilatkozhat arról, hogy tételes költségelszámolást választ (a teljes bevételről is lehet nyilatkozni, hogy az költség, de ezt az adóbevallásban készített útnyilvántartás alapján alá kell támasztani), és ekkor a nyilatkozat szerinti költség levonása utáni összeg lesz a személyi jövedelemadó alapja, vagy ha nem nyilatkozik, akkor a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítható meg a fizetett költségtérítés miatti személyijövedelemadó-alap. Mindkét esetben a személyijövedelemadó-alap egyúttal járulékalap, és ezután is kell a cégnek szochót fizetnie [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés ca) pont]. Alternatív megoldásként javasolható, és költségtakarékos megoldás lehetne, ha kiküldetési rendelvény alapján történne az 500 km átalánynak megfelelő összeg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)

Kérdés:

A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?

Részlet a válaszából: […] való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt; – az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét. Figyelembe kell venni a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt azon előírást is, hogy nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
Részlet a válaszából: […] továbbszámlázás.A kérdésben leírt továbbszámlázás ellentétes a számviteli előírásokkal. Tekintettel arra, hogy az áramdíj nem vehető készletre, azt anyagköltségként el kellett számolni. 2023. 12. hónapban, azaz csökkentette a kft. eredményét. Ha 2024. 03. hónapban továbbszámlázza, akkor a továbbszámlázott összeg – áfa nélkül – növeli az eredményt. Ha a továbbszámlázás 2023. 12. hónapban megtörtént volna, akkor a tételnek az eredményre gyakorolt hatása nulla lett volna. Helyesen, a bérlővel történt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] külföldi ügynök számlája hiányában – a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása számlájával szemben (tehát kötelezettségként). Mivel a szerződésben az ellenértéket – feltételezhetően – devizában határozták meg, a szerződés szerinti devizaérték teljesítéskori (a kérdés szerint: 2020. 07. 15-i) választott devizaárfolyamon.Tekintettel arra, hogy az előbbiek szerint devizában kimutatott kötelezettséget is a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon értékelni kell, az árfolyam-különbözetet 2020-ban kell véglegesen – az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint – elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ha nőtt a választott devizaárfolyam, akkor nő a devizakötelezettség forintértéke, a különbözet árfolyamveszteség, amelyet minden mérlegfordulónapi értékeléskor az eredmény terhére el kell számolni.Egyvalami viszont nem változik, az igénybe vett szolgáltatás költségének forintértéke a teljesítéskori választott árfolyammal számított értéken marad.A 2021. december 31-i devizakötelezettség értékelésekor a 2021. évi választott devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Ez jellemzően eltért a 2020. december 31-i választott devizaárfolyamtól, a különbözettel számított árfolyam-különbözet a 2021. évi eredményt módosítja a devizakötelezettséggel szemben.Hasonlóan kell eljárni 2022-ben is.A külföldi ügynök számlája 2023-ban érkezik meg. A számla szerinti devizaértéket össze kell hasonlítani a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása főkönyvi számlája szerinti devizaértékkel. Amennyiben a számla és a szerződés szerinti devizaérték között nincs eltérés, akkor a külföldi ügynök igénybe vett szolgáltatása költségként elszámolt értékét nem kell módosítani. Ha a külföldi ügynök számlázott devizaértéke és a szerződés szerinti devizaérték eltér egymástól, akkor a devizakülönbözet szerződés szerinti választott devizaárfolyamon számított forintértékével– az igénybe vett szolgáltatás költségét akkor kell módosítani, ha az eltérés a számviteli politika szerint jelentős összegű;– az egyéb bevételként, illetve az egyéb ráfordításként az eltérést akkor kell kimutatni, ha az nem jelentős összegű.A külföldi ügynök számlájának megérkezésekor, az elfogadott számla szerinti devizaértéket az elfogadás napján érvényes választott devizaárfolyamon számított forintértékre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] megfelelően változik a számvitel-politikai szándék, az ezen döntés meghozatalát követő üzleti év első napjától nincs akadálya az értékpapír átsorolásának.Visszavásárláskor (eladáskor) a forgóeszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 – K 9752, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8752 – K 374, az árfolyam-különbözet megállapítása a T 9752 – K 8752 számlák kisebbik összegében történő összevezetéssel; ha az összevezetés után a 9752. számlán van egy egyenleg, az árfolyamnyereség, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele; ha a 8752. számlán marad egyenleg, az árfolyamveszteség, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása.A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 – K 9735, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8721 – K 181-185, a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9735 – K 8721, ha az összevezetés után a 8721. számlán marad egyenleg, az az értékpapír-értékesítés árfolyamvesztesége, a befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, árfolyamvesztesége; ha a 9735. számlán[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] forintra átszámított összegben. Ha a jóváíró számla megérkezésekor, pontosabban 2022. december 31-én az érintett árubeszerzés szerinti áruk már nincsenek készleten, 2022-ben értékesítésre kerültek, akkor a jóváíró számla devizaértékének a forintra átszámított összegével az eladott áruk beszerzési értékét kell csökkenteni. Ez esetben jó a kérdés szerinti kontírozás és árfolyam használata.Nyilvánvaló, hogy az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt változik a társasági adó és a helyi iparűzési adó alapja is.Az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt a különbözettel csökken a 2022. évi devizakötelezettség, illetve nő a devizakövetelés. A 2022. évi, mérlegfordulónapi értékelésnél az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint megállapított különbözetet is korrigálni kell a külföldi szállítóval szembeni – szóban forgó – követelés devizaértékének árfolyam-különbözetével.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
Részlet a válaszából: […] – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 2. pontjának az előírása alapján leányvállalatnak minősül az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján a számviteli törvény alkalmazásában vállalkozónak minősül, és a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A számviteli törvény 7/B. §-ának előírása szerint a kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő – kezelt vagyononként elkülönítve – teljesíti. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a vagyonkezelő külön beszámolót készít a vagyonkezelt vagyonról (több vagyonkezelési szerződés esetén kezelt vagyononként külön-külön), és külön beszámolót a saját társaságáról mint vagyonkezelő (és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel támasztja alá). A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját társaságára vonatkozó könyvvezetésében, beszámolójában nem jelenhet meg.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. A kezelt vagyon feletti befolyás gyakorlására a vagyonkezelő képes, a kezelt vagyon részéről ez nem értelmezhető, ezért a számviteli törvény alkalmazásában a kezelt vagyon nem minősül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
9