124 talált cikk az ingatlan kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?

Kérdés: Részletre történő ingatlanvásárlás esetén hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség? Kell-e a foglaló után áfát fizetni?

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.

Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?

Kérdés: A vállalkozás 2000. decemberig a számviteli politikában meghatározott 10 százalékos amortizációval számolt a bérbe adott épületnél, amely a Tao-tv. szerint 3 százalék volt, a különbözettel növelte az adóalapot. 2001-től új számviteli politikát kell készíteni. Kérdése az, 2001-től alkalmazhatja-e csak a Tao-tv. szerinti 5 százalékos kulcsot?