124 talált cikk az ingatlan kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?

Kérdés: Jogerős bírósági ítélet alapján magánszemély részére a Ptk. 140. § (1) és a 157. § (1) bekezdése alapján használati díjat állapítottak meg ingatlan vonatkozásában. A megfizetett használati díj szja-köteles-e, ha igen, hány százalékkal adózik?

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?

Kérdés: Holland állampolgár 1998-ban úgy vehetett ingatlant védett területen, hogy ott kft.-t alapított. Tevékenységet nem folytat, bevallási kötelezettségeinek eleget tesz. Megszüntethető-e a kft. úgy, hogy az ingatlan a magánszemély tulajdonába kerüljön?

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?

Kérdés: Gazdasági épület lakássá történő átminősítését kezdeményeztük a földhivatalnál. A bejegyzés még nem történt meg, de a széljegyen már szerepel a lakássá történő átminősítés. Időközben eladtuk ezt az ingatlant. Az értékesítésről szóló számlában fel kell-e számítani az áfát vagy tárgyi adómentes az értékesítés?

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?

Kérdés: Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?