151 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] reprezentációnak, így az nem adóköteles a kifizetőnél. Megjegyezzük azonban, hogy önmagában a tankolás költsége számla alapján csak cégautó használata (cégautóadó fizetése) esetében számolható el. Ha saját személygépkocsit használtak a külföldi kiküldetésre, akkor a tankolás költsége a magánszemély kiadása lesz, ha azt a cég kifizeti, azt meg kell térítenie a magánszemélynek, de költségtérítés fizethető részére. A keletkező költségek megtérítése történhet kiküldetési rendelvény alapján, vagy egyszerűen úti cél szerint igazolt futásteljesítmény (km) alapján. Kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével, az utazásra kapott összeg nem adóköteles, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a személygépkocsi üzemanyagnormája szerint a NAV által közzétett üzemanyagárral, valamint kilométerenként 15 forinttal igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pont].A második kérdésre a válasz a következő. A Számviteli tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kiküldetésre tekintettel biztosított reprezentációnak minősülő étkezés költsége és a szállás költsége a személyi[…]

Részlet a válaszából: […] – vásárolt követelésnek nem minősülő – elengedett követelés könyv szerinti értékét;– a térítés nélkül átadott eszközök ... nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval együtt.Tehát azért kell a térítés nélkül átadott saját előállítású terméket vásárolt termékké, a saját szolgáltatást közvetített szolgáltatássá átminősíteni, a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kimutatni, hogy azt az egyéb ráfordítások között – az Szt. előírása szerint – könyvelni lehessen.A térítés nélküli termékátadásnál, szolgáltatásnyújtásnál a számlázott értékből csak az áfát kell követelésként kimutatni, mivel – a gazdasági esemény jellegéből adódóan – a számla címzettjétől (a vevőtől) a számla kiállítója (a térítés nélkül átadó) csak az általános forgalmi adót követelheti. Ha a térítés nélkül átvevő nem fizet, akkor a számla kiállítója követelését elengedheti, az elengedett követelés egyéb ráfordításként számolandó el.Könyvelési tételek a térítés nélkül átadott saját termelésű készletek esetében:– könyv szerinti értékük átminősítése vásárolt készletté: T 581 – K 23-25[…]

Részlet a válaszából: […] meghaladó kiküldetés esetén naponta 3000 forint napidíjátalány számolható el. (Ez a juttatás akkor tekinthető igazolás nélkül elszámolhatónak, ha a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt, például üzemanyagköltségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza). A törvény szövegének értelmezése alapján, a TESZOR szerinti besorolást alapul véve a közúti áruszállításnak (49.41) nem része a postai, futárpostai tevékenység (53.10, 53.20), amely utóbbiba tartozik a csomagszállítás.Egyebekben a 3000 forint napidíjátalány fizetésének alapfeltétele, hogy kiküldetésnek kell megvalósulnia. Az Szja-tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. Ilyen lehet különösen – a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel összhangban – a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés, azonban nem tekinthető kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás, azaz a munkába járás. Tehát nem az számít, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van, hanem az, hogy a munkaszerződéstől eltérő helyen történjen a munkavégzés. Továbbá csak az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet[…]

Részlet a válaszából: […] elektromos autók otthon való töltése esetében.A válasznál abból kell kiindulni, hogy alapvető követelmény az, hogy a gazdasági esemény (itt az áramfogyasztás) szabályszerű bizonylattal legyen alátámasztva. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a dolgozónál külön elektromos autótöltő berendezés kerüljön felszerelésre, az elektromos autótöltő fogyasztását (áramfelhasználását) az áramszolgáltató külön számlázza a dolgozó felé, az ilyen áramdíj árára vonatkozó szabályoknak megfelelően. Szükséges az is, hogy a dolgozó áfaalany legyen, számlaképes legyen, mivel a cég által elismert áramfogyasztást a cég felé az áfa felszámításával tovább kell számláznia. A cégnél természetesen a számla alapján az áramköltséget anyagköltségként kell elszámolni.Ha nem kerül[…]

Részlet a válaszából: […] amit követeléskénti könyveléssel egyéb bevételként kell elszámolni: T 311 – K 962, 467. Mivel nincs kivezetett érték, nem kell különbözetet számolni, így az áfa nélküli számlázott értéket kell egyéb bevételként kimutatni.Indokolt a 0. számlaosztályban a nullára leírt – az állományból kivezetett – tárgyi eszközöket is kimutatni, különösen akkor, ha azoknak piaci értékük, hulladékértékük van, és még használják azokat. (Ha nem használják azokat, akkor viszont a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni, és hulladék-, haszonanyagértékükön a vásárolt készletek között kimutatni.[…]

Részlet a válaszából: […] az anyagmozgatáshoz szükséges gépek, szállítószalagok stb. is voltak (a továbbiakban: raktári berendezések). Ezek piaci értékével is csökkenteni kell (kellett volna) a számlázott összeget, és ezeket a raktári berendezéseket, gépeket állományba kell (kellett volna) venni a gépek, berendezések, felszerelések között piaci értékükön még 2018-ban. Ezen eszközöket önellenőrzés keretében kell állományba venni, a 2%-os arányban elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást pedig az adott eszközre meghatározott, a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelő kulccsal megállapított összegre kell évenként felemelni.A fentiek figyelembevétele mellett a raktárépület bekerülési értéke biztosan nem 20 millió forint lesz, de a nettó értéke is változik.Itt kell megjegyezni, hogy nemcsak számviteli, de matematikai hiányosságokat is mutat az a megfogalmazás, hogy a felújítás révén nem változott a hasznos élettartam, a leírási kulcs, a maradványérték, mivel a felújítás külön nem kezelhető, a felújítás bekerülési értékével növelni kell a raktárépület bekerülési értékét, az így megnövelt érték lesz a raktárépület új bruttó értéke, ennek ismeretében lehet dönteni a hasznos élettartamról, a leírási kulcsról, a maradványértékről.A kérdésben nem nyilatkoznak arról, hogy mit foglal magában a raktárfelújítás költsége, amelyre a társaság fejlesztési támogatást kapott. Tapasztalati adatok alapján feltételezhető, hogy nemcsak a raktárépület Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújításának a költségeit (födémcsere, tetőszerkezet módosítása, járópadozat megerősítése stb., sőt olyat is, ami nem felújítás), hanem a raktárépületben lévő raktári berendezések cseréjét, esetleg újakkal való felszerelését, rakodó-, szállítógépek beszerzését stb., amelyek bekerülési értéke nem sorolható a raktárépület felújítási költségei közé, azokat eszközönként külön-külön kell a gépek, felszerelések, berendezések között állományba venni bekerülési értékükön. Természetesen, a kicserélt raktári berendezések – a fentebb leírt módon meghatározott – könyv szerinti értékét a csere időpontjával terven felüli értékcsökkenés formájában a könyvekből ki kell vezetni.A leírtak alapján:a) a raktárépületnek korrigált (csökkentett) bekerülési (bruttó) értéke lesz, amelyet növelb) a raktárépület tényleges felújítására fordított összeg (gyakorlatilag az építési-szerelési munkák – áfa nélküli – összege),c) együttesen (a+b) a raktárépület bruttó értéke a felújítás befejezése utáni üzembe helyezéskor;d) a raktári berendezések, gépek korrigált (csere esetén a kivezetett eszközök bruttó értékével csökkentett) eszközönkénti bekerülési (bruttó) értéke, amelyet növele) a felújítás keretében beszerzett raktári eszközök – áfa nélküli – bekerülési (bruttó) értéke,f) együttesen (d+e) a raktári berendezések, gépek bruttó értéke a felújítás befejezésekor, eszközönkénti adatokból adódik össze.Az eszközönkénti bruttó érték a tényleges támogatási arány meghatározásánál kiinduló adat.A kérdés szerint a társaság a raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást. Azt nem írta meg a kérdező, hogy a támogatás konkrétan mire fordítható. Lehet, hogy csak a raktárépület felújítására, de az is lehet, hogy mindarra, amelyre a válasz korábbi részében már utaltunk. Ha tehát a társaság fejlesztési támogatást nyert, akkor annak keretében mindenképpen indokolt, hogy legalább korszerűsítés valósuljon meg. Raktárépület esetében a korszerűsítés – véleményünk szerint – a raktározás, az anyag- és terméktárolás megkönnyítését, gépesítését kell, hogy jelentse. Ezzel a gondolatsorral feltételezésünk jogosságát kívánjuk alátámasztani.Visszatérve a kérdéshez: Helyesen jártak el akkor, amikor a támogatás megkapott összegét támogatási elő­legként vették nyilvántartásba. Amikor majd a támogatási előleget részben vagy egészében vissza nem fizetendő támogatásnak minősítik, jóváhagyják, akkor – a válaszban feltételezett esetben – kérni kell a támogatótól, hogy az adott időpontban jóváhagyott támogatás összegéből mennyi a raktárfelújításra, illetve mennyi a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott összeg. Ennek ismeretében külön-külön főkönyvi számlára kell átvezetni a raktárfelújításra, illetve a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott támogatás összegét, és külön-külön kell azokat halasztott bevételként időbelileg elhatárolni. Amennyiben a támogató nem nyilatkozik, akkor a társaságnak kell a jóváhagyott támogatást megosztania a raktárfelújítás bekerülési értéke [b) pont] és a raktári berendezések, gépek bekerülési értéke [e) pont] arányában.A tényleges támogatási arányt úgy kell külön-külön meghatározni (nem biztos, hogy 50% lesz), hogy– a raktárfelújításra jóváhagyott támogatást el kell osztani a raktárfelújításra ténylegesen fordított összeg és a raktárépület 2022. 09. 30-i korrigált nettó értéke együttes összegével, és az így kapott százalékkal kell a raktárépület újonnan megállapított értékcsökkenési leírását megszorozva, a raktárfelújításra jóváhagyott támogatás elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni;– a raktári berendezések, gépek beszerzésére jóváhagyott támogatást az újonnan beszerzett eszközök bruttó értékei együttes összegével kell elosztani, az így kapott százalékkal az újonnan beszerzett eszközök eszközönként megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírása együttes összegét megszorozva kell az újonnan beszerzett eszközök támogatása elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni.[Megjegyzés: itt a különböző eszközök támogatásának elszámolására vonatkozó előírást az eszközök egy csoportjára mutattuk be. A számviteli törvény szerint a támogatást,[…]

Részlet a válaszából: […] forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;– 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak alapelvi rendelkezései, pl. valódiság elve nem irányadó rá. Ugyanakkor az Szja-tv. és Art. alapelvi rendelkezéseire figyelemmel kell lennie, amely lényegében megfelel a számviteli törvény valódiságelvének. Így például az Szja-tv. 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni". Az Art. 1. § és 2. § tartalmaz általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet esetében. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre,[…]

Részlet a válaszából: […] 84. §-a (7) bekezdésének a) pontja is a forgóeszközök között kimutatott részvények, üzletrészek értékesítése esetében is azzal az eltéréssel, hogy ott az árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.A törvényi előírásból következik, hogy az értékesített részvények árfolyamnyereségét az értékesítéskor (a részvények tulajdonjogának átszállásakor) kell elszámolni, az értékesítéskor jelenik meg annak az adóvonzata is, függetlenül attól, hogy a vevő az ellenértéket egyszerre az értékesítéskor, vagy részletekben több év alatt fizeti meg.A részvények értékesítésekor az árfolyamnyereség megállapítását könyvelni is kell:– az értékesített részesedés eladási árának könyvelése: T 366 (384) – K 9721;– az értékesített részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének[…]

Részlet a válaszából: […] változását, mivel a fióktelepen végzett tevékenység része a magyar cég tevékenységének. Ebből következően, a magyar cég által a fióktelepnek euróban nyújtott kölcsön a magyar cég könyveiben úgy jelenik meg, mint követelés a fiókteleppel szemben, és mint a fióktelep kötelezettsége a magyar céggel szemben. Mérlegfordulónapi értékeléskor – helyes könyvelés mellett – a magyar cégnél az euróárfolyam növekedése mellett árfolyamnyereség (és nem árfolyamveszteség) keletkezik, a fióktelepnél pedig árfolyamveszteség (ez utóbbi a fióktelep eredménykimutatásában jelenik meg, az adózatlan eredményt csökkentő tételként).Törvényellenes, ha a leírtaktól eltérően járnak el, és az árfolyam-különbözetet nem mutatják ki.A főszabály folytatása. A fióktelepnél felmerült költségeket költségnemenként, a fióktelepnél felmerült ráfordításokat egyéb ráfordításként, a pénzügyi műveletek ráfordításaként – a magyar számviteli törvény elő­írásai szerint – a magyar cégnél is el kell számolni, tételesen, de elkülönítetten könyvelni kell a megfelelő bizonylat szerinti valutának, devizának a forintra átszámított összegében, függetlenül attól, hogy azokat külföldön, a fióktelepnél is könyvelni kell (esetleg eltérően a magyar előírásoktól).A költségekhez, ráfordításokhoz hasonlóan a magyar cégnek is könyvelnie kell a fióktelep értékesítésének árbevételét (a számlázott devizaérték forintra átszámított összegében) és az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit a megfelelő bizonylat alapján.A leírtakból következik az is, hogy nemcsak az eredményt érintő tételeket kell a magyar cégnél könyvelni, de az eszközöket, a forrásokat változtató tételeket is. A magyar cég éves beszámolója mérlegét alátámasztó leltárában a külföldi fióktelep eszközeit, forrásait (kötelezettségeit) is szerepeltetni kell.Itt kell megjegyezni, hogy a fióktelep eredményének a valós megállapítása érdekében – a számlával[…]

Részlet a válaszából: […] feltételezve a 2022. január 1-től 2022. december 31-ig tartó időszak) egy részében az adóalap megállapítása a kataalany vállalkozókra szabott módon történt a szóban forgó esetben, ami kizár más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. Ennélfogva – amennyiben csak ezen hivatkozott rendelkezést tekintjük irányadónak a konkrét esetben – nem lehetséges a 2022. szeptember 1-től átalányadózó vált "régi" kata alanyának az iparűzési adó alapjának átalányadózókra szabott, egyszerűsített megállapítása.Ezt a jogértelmezést alapvetően irányadónak tekintve a szóban forgó esetben érdemes figyelembe venni, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást korábban a vállalkozó szintén az egész adóévre (előre) választotta. Ez a lehetőség ugyanakkor a törvény erejénél fogva szűnt meg 2022. szeptember 1-től. A szóban forgó egyszerűsített adóalap-megállapítási mód – az adóalanyon kívülálló ok miatt, nem az adózó döntése eredményeként – tehát nem alkalmazható az egész adóévre vonatkozóan, miközben ezt a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (9) bekezdése amúgy előírta (mert ez kizárt abban az esetben, ha az "új" kata a "régi" kata alanya számára nem választható). Azaz, a törvényi változás miatt az adózó ad1. elveszítette az általa korábban jogszerűen választott adóalap-megállapítási módszert, ad2. az általa választott módszert sem alkalmazhatja teljes évben, ad3. más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módot sem alkalmazhat. Ezért továbbgondolandó az említett álláspont és érvelés.Figyelemre méltó, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási mód adóévre való alkalmazásának bejelentése – a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (5) bekezdése értelmében – az adóévi adó bevallására előírt határidőig, azaz az adóévet követő év május 31-ig, utólag lehetséges. Tehát eleve nem előzetesen kell eldönteni az egyszerűsített módszer alkalmazásának mikéntjét (szemben a tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítással), hanem utólag, a már lezajlott adóévet követően. Ez a jogszabályi lehetőség ugyanakkor kiüresedne, ha nem lenne lehetséges a Htv. korábbi 39/A. § (1) bekezdése[…]