Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés: A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.-10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.-10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
Részlet a válaszából: […] (a fentiekben foglaltak alapján) a számlakibocsátás napja lesz (09. 15.), akkor a beérkező számlához kapcsolódó levonási jog a 09. havi áfabevallásban érvényesíthető, feltéve, hogy az Áfa-tv. 120. §-ában foglalt feltételek is teljesülnek. Elszámolószámla Az Áfa-tv. 58. § (1) és (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó, az adó alapját és a fizetendő adó összegét érintő korrekciók tekintetében lényeges szempont, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség vagy sem. További fizetési kötelezettség és ehhez kapcsolódó új fizetési esedékesség, valamint ennek következtében új teljesítési időpont alapvetően akkor fordul elő, ha az adó alapja és/vagy a fizetendő adó utólag nő.Előfordulhat azonban negatív irányú adóalap-módosítás is, ha például az utólagos elszámolás eredményeképpen kiderül, hogy a szolgáltatást nyújtó előzetesen nagyobb összeget számlázott a tényleges fogyasztáshoz képest. Tipikus példa erre az Ön által említett eset, amikor az elszámolási időszakban átalányfizetés történik, és az időszak végén a korábban kiszámlázott összeg(ek)ből a tényleges fogyasztás elszámolása alapján visszajáró összeg keletkezik (az átalányfizetéssel túlfizetés történt). Ekkor, a korábban kiállított számlá(ka)t - figyelemmel az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés c) pontja szerinti utólagos adócsökkentésre - módosítani szükséges. A számla módosítása számlával egy tekintet alá eső okirattal lehetséges [Áfa-tv. 168. § (2) bekezdés]. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 170. §-a szabályozza.A számlakorrekció történhet egy darab számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával, de az sem kifogásolható, ha az eredeti számla sztornózásra kerül, majd egy új számla kerül kiállításra.A sztornószámla kiállítása kizárólag az eredeti számla által tanúsított teljesítésre vonatkozó adatok alapulvételével történhet, vagyis az Áfa-tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számla korrekciója során - az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva - a korrigálandó (eredeti) számla kibocsátásának időpontjában (09. 15.) érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. A kérdésében említett szolgáltató e szerint járt el helyesen, amikor elkészítette az eredeti számla sztornóbizonylatát/-számláját.Ha az eredetileg kiállított számla összegében történő változás egyúttal a levonható adó utólagos módosulását (csökkenését) is jelenti, akkor a számlabefogadónak az Áfa-tv. 153/C. §-a szerint kell eljárnia, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles az 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az 127. § (1) bekezdésében említett okiratot érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.A kérdésében leírtak szerint az érvénytelenítő (sztornó-) számlát a vevő 11. 18-án kapta kézhez, ezért a 11. havi áfabevallásban kell fizetendő adót növelő tételként feltüntetnie a módosító (sztornó-) számla adatait, de legkésőbb az érvénytelenítő okirat kibocsátást követő hónap 15. napján, vagyis legkésőbb a 12. havi áfabevallásban kell bevallani.Az elszámolószámla kiállításakor szintén az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja és a 172. §-a szerinti rendelkezések az irányadók, azaz az adó alapját és az áthárított adót a számla kibocsátáskor érvényes árfolyamon kell megállapítani, és az áthárított adó összegét forintban kifejezve feltüntetni.A szolgáltatást nyújtó helyesen, e rendelkezéseknek megfelelően állította ki az elszámolószámláját, amikor a számla keltének napján (11. 30.) érvényes árfolyam szerinti összeget szerepeltette áthárított adóként a számlán.A sztornószámla kiállításával az eredetileg levonható adó összege nullára csökkent, ehhez képest az elszámolószámla kiállítása a levonható adó összegét növeli. Erre az esetre az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése az irány­adó, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;- 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;- a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében - kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak alapelvi rendelkezései, pl. valódiság elve nem irányadó rá. Ugyanakkor az Szja-tv. és Art. alapelvi rendelkezéseire figyelemmel kell lennie, amely lényegében megfelel a számviteli törvény valódiságelvének. Így például az Szja-tv. 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni". Az Art. 1. § és 2. § tartalmaz általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet esetében. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] az anyagmozgatáshoz szükséges gépek, szállítószalagok stb. is voltak (a továbbiakban: raktári berendezések). Ezek piaci értékével is csökkenteni kell (kellett volna) a számlázott összeget, és ezeket a raktári berendezéseket, gépeket állományba kell (kellett volna) venni a gépek, berendezések, felszerelések között piaci értékükön még 2018-ban. Ezen eszközöket önellenőrzés keretében kell állományba venni, a 2%-os arányban elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást pedig az adott eszközre meghatározott, a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelő kulccsal megállapított összegre kell évenként felemelni.A fentiek figyelembevétele mellett a raktárépület bekerülési értéke biztosan nem 20 millió forint lesz, de a nettó értéke is változik.Itt kell megjegyezni, hogy nemcsak számviteli, de matematikai hiányosságokat is mutat az a megfogalmazás, hogy a felújítás révén nem változott a hasznos élettartam, a leírási kulcs, a maradványérték, mivel a felújítás külön nem kezelhető, a felújítás bekerülési értékével növelni kell a raktárépület bekerülési értékét, az így megnövelt érték lesz a raktárépület új bruttó értéke, ennek ismeretében lehet dönteni a hasznos élettartamról, a leírási kulcsról, a maradványértékről.A kérdésben nem nyilatkoznak arról, hogy mit foglal magában a raktárfelújítás költsége, amelyre a társaság fejlesztési támogatást kapott. Tapasztalati adatok alapján feltételezhető, hogy nemcsak a raktárépület Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújításának a költségeit (födémcsere, tetőszerkezet módosítása, járópadozat megerősítése stb., sőt olyat is, ami nem felújítás), hanem a raktárépületben lévő raktári berendezések cseréjét, esetleg újakkal való felszerelését, rakodó-, szállítógépek beszerzését stb., amelyek bekerülési értéke nem sorolható a raktárépület felújítási költségei közé, azokat eszközönként külön-külön kell a gépek, felszerelések, berendezések között állományba venni bekerülési értékükön. Természetesen, a kicserélt raktári berendezések - a fentebb leírt módon meghatározott - könyv szerinti értékét a csere időpontjával terven felüli értékcsökkenés formájában a könyvekből ki kell vezetni.A leírtak alapján:a) a raktárépületnek korrigált (csökkentett) bekerülési (bruttó) értéke lesz, amelyet növelb) a raktárépület tényleges felújítására fordított összeg (gyakorlatilag az építési-szerelési munkák - áfa nélküli - összege),c) együttesen (a+b) a raktárépület bruttó értéke a felújítás befejezése utáni üzembe helyezéskor;d) a raktári berendezések, gépek korrigált (csere esetén a kivezetett eszközök bruttó értékével csökkentett) eszközönkénti bekerülési (bruttó) értéke, amelyet növele) a felújítás keretében beszerzett raktári eszközök - áfa nélküli - bekerülési (bruttó) értéke,f) együttesen (d+e) a raktári berendezések, gépek bruttó értéke a felújítás befejezésekor, eszközönkénti adatokból adódik össze.Az eszközönkénti bruttó érték a tényleges támogatási arány meghatározásánál kiinduló adat.A kérdés szerint a társaság a raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást. Azt nem írta meg a kérdező, hogy a támogatás konkrétan mire fordítható. Lehet, hogy csak a raktárépület felújítására, de az is lehet, hogy mindarra, amelyre a válasz korábbi részében már utaltunk. Ha tehát a társaság fejlesztési támogatást nyert, akkor annak keretében mindenképpen indokolt, hogy legalább korszerűsítés valósuljon meg. Raktárépület esetében a korszerűsítés - véleményünk szerint - a raktározás, az anyag- és terméktárolás megkönnyítését, gépesítését kell, hogy jelentse. Ezzel a gondolatsorral feltételezésünk jogosságát kívánjuk alátámasztani.Visszatérve a kérdéshez: Helyesen jártak el akkor, amikor a támogatás megkapott összegét támogatási elő­legként vették nyilvántartásba. Amikor majd a támogatási előleget részben vagy egészében vissza nem fizetendő támogatásnak minősítik, jóváhagyják, akkor - a válaszban feltételezett esetben - kérni kell a támogatótól, hogy az adott időpontban jóváhagyott támogatás összegéből mennyi a raktárfelújításra, illetve mennyi a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott összeg. Ennek ismeretében külön-külön főkönyvi számlára kell átvezetni a raktárfelújításra, illetve a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott támogatás összegét, és külön-külön kell azokat halasztott bevételként időbelileg elhatárolni. Amennyiben a támogató nem nyilatkozik, akkor a társaságnak kell a jóváhagyott támogatást megosztania a raktárfelújítás bekerülési értéke [b) pont] és a raktári berendezések, gépek bekerülési értéke [e) pont] arányában.A tényleges támogatási arányt úgy kell külön-külön meghatározni (nem biztos, hogy 50% lesz), hogy- a raktárfelújításra jóváhagyott támogatást el kell osztani a raktárfelújításra ténylegesen fordított összeg és a raktárépület 2022. 09. 30-i korrigált nettó értéke együttes összegével, és az így kapott százalékkal kell a raktárépület újonnan megállapított értékcsökkenési leírását megszorozva, a raktárfelújításra jóváhagyott támogatás elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni;- a raktári berendezések, gépek beszerzésére jóváhagyott támogatást az újonnan beszerzett eszközök bruttó értékei együttes összegével kell elosztani, az így kapott százalékkal az újonnan beszerzett eszközök eszközönként megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírása együttes összegét megszorozva kell az újonnan beszerzett eszközök támogatása elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni.[Megjegyzés: itt a különböző eszközök támogatásának elszámolására vonatkozó előírást az eszközök egy csoportjára mutattuk be. A számviteli törvény szerint a támogatást,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címke:

Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot - szabadidőközpontot - üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.
Részlet a válaszából: […] bekerülési értéknek, ezért a felmerülés időszakában számolandó el az eredmény terhére. Normál körülmények között minden eszköznek van bekerülési értéke (a térítés nélkül átvettnek is), még az erdőnek is. Ezt a kérdező társaságnál is a helyére kell tenni.A kérdés szerint az ajánlatadó végzi el a kitermelést, az adásvételi szerződés a kitermelt (megvásárolt) faanyag köbméterben rögzített vételárát tartalmazza. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy a kitermelés költségeit az ajánlatadó viseli, és azt a faanyag beszerzési értékében veszi számításba (a beszerzéshez szorosan kapcsolódó tételként). Az egyik kérdéshez kapcsolódóan az is elképzelhető, hogy az adásvételi szerződés szerinti vételár a kitermelés költségeit is magában foglalja. Ez esetben természetesen az ajánlatadónak az eladó társaság felé számláznia kell a kitermelés értékét, amelyet az eladó társaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, majd az értékesítés elszámolt közvetlen költségeként kell kimutatnia.Az ajánlati felhívásban a kitermelt lábon álló faanyag kerül értékesítésre. Ez zavaróan pontatlan, mert a kitermelt fa már nem "lábon álló"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] Kérdés lehet az, hogy az időszakosan elszámolásra kerülő szolgáltatásnyújtásnál mi a teljesítés időpontja.Az áramszolgáltatóval kötött szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy az időszakonként (például havonta) elszámolásra kerülő áramdíj esetében milyen időpontot tekintenek az adott hónapi szolgáltatásnyújtás kezdő-, illetve befejező napjának. Ez az elszámolási időszak (a kezdő- és befejező napja) bizonyára feltüntetésre került a kérdés szerinti januári számlán is. (Ha nincs feltüntetve, akkor az áramszolgáltató megsértette a számviteli törvény előírásait.)A januári áramdíjrészszámlán az elszámolási időszak - feltételezhetően - kezdő időpontja december, befejező időpontja január. (Ha mindkét időpont januári, akkor az a számla többszörösen szabálytalan.)Tekintettel arra, hogy alapvető követelmény, a szolgáltatásnyújtást is a teljesítés időszakára kell elszámolni. A vállalati számlarendben kell rögzíteni, hogy a szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén a számla szerinti ellenértéket a szolgáltatásnyújtás kezdőnapjával vagy befejező napjával könyvelik teljes összegében (az áfát is, függetlenül attól,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Devizás beruházási számla árfolyam-különbözete

Kérdés: Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
- A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
- Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?
Részlet a válaszából: […] hogy jelentkezzen árfolyam-különbözet, a szállító teljesítése napján meglévő devizaárfolyam és a rendelkezésre álló (a kiegyenlítésre felhasznált) deviza árfolyama közötti eltérés különbözetének összegében. A kiegyenlítéskor keletkezett árfolyam-különbözettel a beruházás bekerülési értékét kellett módosítani (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség a különbözet).A beruházási szállító számlája kiegyenlítése után már nincs beruházási szállítói tartozás, ezért nincs mit kiegyenlíteni, és így árfolyam-különbözetet sem lehet elszámolni.Az aktiválás a rendeltetésszerű használatbavételhez kapcsolódik, a deviza ellenében beszerzett és forintban már rögzített tárgyi eszköz értéke az aktiválás során nem változhat a beszerzéshez használt deviza árfolyamváltozása miatt, erre a számviteli törvény nem ad lehetőséget.A kérdésben leírtak alapján az aktiválás időpontja előtt kiegyenlített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] meghaladó kiküldetés esetén naponta 3000 forint napidíjátalány számolható el. (Ez a juttatás akkor tekinthető igazolás nélkül elszámolhatónak, ha a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt, például üzemanyagköltségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza). A törvény szövegének értelmezése alapján, a TESZOR szerinti besorolást alapul véve a közúti áruszállításnak (49.41) nem része a postai, futárpostai tevékenység (53.10, 53.20), amely utóbbiba tartozik a csomagszállítás.Egyebekben a 3000 forint napidíjátalány fizetésének alapfeltétele, hogy kiküldetésnek kell megvalósulnia. Az Szja-tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. Ilyen lehet különösen - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel összhangban - a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés, azonban nem tekinthető kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás, azaz a munkába járás. Tehát nem az számít, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van, hanem az, hogy a munkaszerződéstől eltérő helyen történjen a munkavégzés. Továbbá csak az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát - mint bérbeadó - hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] valójában a bérbeadó támogatása a bérbevevő által elvégzett - feltételezhetően a számviteli előírásoknak megfelelő - felújítás költségeinek a fedezetére, amelyet a bérbeadónál fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközként kell az egyéb ráfordítások között kimutatni (nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, a társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő tétel lehet).Feltételezhetően a bérbevevő bérleti díjat fizet. Külön szerződésben, de a bérleti szerződéshez kapcsolódóan, a bérbeadó és a bérlő megállapodhat arról, hogy a felújítással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés: Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019-2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] megszüntetni, amikor a támogatással beszerzett és aktivált tárgyi eszköznél terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, a támogatással arányos költséghányad összegében. (Így az időbelileg elhatárolt összeg gyakorlatilag az eszköznek az állományból történő kivezetésével szűnik meg teljesen.)A költségek fedezetére kapott támogatásnál a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatást- milyen, konkrétan körülírt tevékenység költségeinek a részbeni (a százalékarány megadásával), illetve teljes fedezetére adták (ha a tevékenység nem folyamatos);- ha a tevékenység folyamatos, akkor milyen időszak költségeinek a részbeni, illetve teljes fedezetére;- ha a támogatást nem használják fel a támogatási szerződésben meghatározott költségek fedezetére, akkor mi történjen a megmaradt támogatással;- előfordulhat az, hogy nem valamilyen költségek ellentételezésére adják, azaz konkrét megnevezés nélkül juttatják a támogatást.A megkapott támogatást támogatónként kell ez esetekben is könyvelni, időbelileg halasztott bevételként elhatárolni, a támogatási szerződés szerinti költségek felmerülésekor (célszerűen az üzleti év végén) teljesen vagy arányosan az időbeli elhatárolást megszüntetni.Mit kell, mit lehet tenni a kérdező által leírt esetben?A 2023-ban kapott támogatások esetében nincs (nem lehet) akadálya annak, hogy szabályosan, a számviteli törvény előírásai szerint járjanak el, támogatónként könyveljék és határolják el a támogatást.A 2023 előtt kapott támogatások esetében évenként vizsgálni kell, hogy a felajánlást végző[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Részvények értékesítésének könyvelése

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] 84. §-a (7) bekezdésének a) pontja is a forgóeszközök között kimutatott részvények, üzletrészek értékesítése esetében is azzal az eltéréssel, hogy ott az árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.A törvényi előírásból következik, hogy az értékesített részvények árfolyamnyereségét az értékesítéskor (a részvények tulajdonjogának átszállásakor) kell elszámolni, az értékesítéskor jelenik meg annak az adóvonzata is, függetlenül attól, hogy a vevő az ellenértéket egyszerre az értékesítéskor, vagy részletekben több év alatt fizeti meg.A részvények értékesítésekor az árfolyamnyereség megállapítását könyvelni is kell:- az értékesített részesedés eladási árának könyvelése: T 366 (384) - K 9721;- az értékesített részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 - K 171-173;- az értékesítés árfolyam-különbözetének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
11