Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. november 8-án (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 413

[…] gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban. Az ismételt közzététel célja az, hogy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibákról a piac szereplői minél előbb információt kapjanak, és ezen információkat döntéseikhez felhasználhassák. Az ügyfelek, a hitelezők, de a befektetők, a tulajdonosok számára is az adott vállalkozás megítélésénél fontos, ha az ellenőrzés olyan jelentős összegű hibákat, hibahatásokat állapított meg, amelyek összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztőek, akkor erről a következő üzleti év beszámolójában történő bemutatás előtt az ismételt letétbe helyezéssel, közzététellel tájékoztatást kapjanak. Az ismételten közzétételre kerülő éves, egyszerűsített éves beszámolót is a jóváhagyásra jogosult testület által el kell fogadtatni, kötelező könyvvizsgálat esetén pedig a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával kell közzétenni, illetve a cégbíróságnál letétbe helyezni. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja tartalmaz a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibára értelmező rendelkezést. Ezen rendelkezés szerint minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Vegyük a következő 2001. évi megállapításokat: a társaság 1998. június 30-án 10 millió forint értékű bővítő épületberuházást igénybe vett szolgáltatás költségeként számolt el, 1998. december 28-án pedig kiszámlázott 5 millió Ft közvetlen önköltségű saját előállítású terméket 8 millió Ft-ért, amelynek az átvételét a vevő csak 1999. április 6-án ismerte el, a társaság 1999. évi adóbevallásában – a Tao-tv. rendelkezéseitől eltérően – nem növelte, hanem csökkentette az adózás előtti eredményt 3 millió forinttal, a társaság 2000-ben a véglegesen kapott 2 millió forintos fejlesztési támogatást a tőketartalékba helyezte, holott ezt jogszabály kötelezően nem írta elő (tehát nem tehette volna meg), a fejlesztés még nem valósult meg. A társaság 2000. évi mérlege szerint a saját tőke összege 20 millió forint. A megállapítások leegyszerűsített hatása az alábbi: 1998-ban: 10 millió forinttal nő az ingatlanok értéke és csökken az igénybe vett szolgáltatások költségként elszámolt összege; el kell számolni fél évre az értékcsökkenési leírást is (a 10 millió forint 1%-át) 100 ezer Ft összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a meg nem történt értékesítés miatt = csökken az árbevétel, csökken a követelés 8 millió forinttal, = nő a készlet, csökken az eredményt terhelő költség (nő a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (+10 millió-0,1 millió-8 millió+5 millió = 6,9 millió), = az adófizetési kötelezettség nő 6,9 millió Ft 18%-ával = 1242 ezer forinttal, = az adózott eredmény nő 5658 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 5658 ezer Ft-tal. 1999-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; megtörtént ténylegesen az értékesítés, és ezért = nő az árbevétel, nő a követelés 8 millió forinttal, = csökken a készlet, nő az eredményt terhelő költség (csökken a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (-0,2+8 millió-5 millió = 2,8 millió), = az adófizetési kötelezettség megállapításánál a 2,8 millió Ft-ot meg kell növelni 6 (3+3) millió Ft-tal, 8,8 millió Ft 18%-a 1584 E Ft a fizetendő adó, = az adózott eredmény nő 1216 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 1216 ezer Ft-tal. 2000-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a véglegesen kapott fejlesztési támogatással = csökkenteni kell a tőketartalékot 2 millió forinttal, = növelni kell a rendkívüli bevételeket 2 millió forinttal, de azt időbelileg el kell határolni, így = a passzív időbeli elhatárolások összege nő 2 millió forinttal, = eredményre gyakorolt hatása nincs, összevont hatása adózás előtti eredményre: -200 ezer forint = az adófizetési kötelezettség csökken 200 ezer Ft 18%-ával, azaz 36 ezer forinttal = az adózott eredmény csökken 164 ezer forinttal, = a mérleg szerinti eredmény csökken 164 ezer forinttal. A három év együttes hatása a saját tőkére: +5658 ezer+1216 ezer-2000 ezer-164 ezer = 4710 ezer Ft, a 2000. évi mérleg szerinti saját tőke 23,55 százaléka, amely lényegesen befolyásoló hibának minősül a számviteli politika szerint is. Az adatok alapján az ismételten közzétételre […]