Munkába járás költségeinek bizonylatolása


Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. május 13-án (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1715

[…] vonható le. Ez az elszámolás egyszerű, de csak a bérlet, illetve a menetjegy leadása után, azaz utólag történő kifizetéssel alkalmazható (a munkavállaló hitelezi meg a munkába járás helyközi utazási költségének jogszerűen a munkáltatót terhelő hányadát). A másik módszer az, amikor az utazási bérletet (esetleg a menetjegyet is) közvetlenül a munkáltató (vagy közvetve a munkavállaló, de a munkáltató nevére szóló számlával) vásárolja meg, és adja át a munkavállalónak. Ez esetben a munkáltató (az intézmény) a nevére szóló számla alapján az utazási bérlet (a menetjegy) teljes árát elszámolja a személyi jellegű egyéb kifizetések között, az áfát pedig, amennyiben az adóköteles tevékenység érdekében merült fel, levonásba helyezi. (Természetesen, ha az intézmény alanyi adómentes, vagy az utazási költségek a tárgyi adómentes tevékenység érdekében merültek fel, az áfa nem vonható le, és így az áfa is az utazási költséggel együtt költségként számolandó el!) A munkavállaló által megtérítendő összeget pedig mint közvetített szolgáltatást a fizetendő áfa felszámításával számlázni kell, és a számla alapján árbevételként elszámolni. A munkavállalóra […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.