Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 17-én (102. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2091

[…] értékelni kell. Az értékelést az Szt. szerint (két kivétellel) minden olyan esetben el kell végezni, amikor az árfolyam-különbözet hatása a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, illetve az eredményre jelentős. Az eszközönként, kötelezettségenként elvégzett értékelések együttes hatásaként az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékelés szerinti érték közötti különbözetet (az összevont egyenleget) bevételként (ha egyenlegében a hatás nyereség), illetve ráfordításként (ha egyenlegében a hatás veszteség) kell elszámolni. (A kivételek a valós értéken történő értékelés választása esetén a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedés és fennálló hosszú lejáratú követelés fedezeti ügylettel fedezett része, illetve a beszerzett eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt árfolyam-különbözet.) Az adózás előtti eredmény módosítása nem minden, az Szt. alapján értékelt eszközre, kötelezettségre vonatkozik, csak egy részükre: az eszközök közül a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközökre (részesedés, kölcsön, értékpapír), a kötelezettségek közül a hosszú lejáratú kötelezettségekre (kapott kölcsön, hitel, kötvény miatt fennálló kötelezettség). Ebből adódóan előfordulhat (jellemző is lehet), hogy az Szt. szerinti értékelés eredményeként az eredmény javára vagy terhére elszámolt árfolyam-különbözet nem egyezik meg az adózás előtti eredménynövelés és -csökkentés együttes hatásával. A társaságiadó-alap az említett eszközök és kötelezettségek árfolyam-különbözetével – az adózó választása alapján – csökkenteni engedi az adózás előtti eredményt, ha az árfolyam-különbözet nyereség jellegű, illetve ha a csökkentéssel él az adózó, akkor kötelezi emelni az adózás előtti eredményt a veszteség jellegű árfolyam-különbözettel, a következők szerint: Csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt – a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök esetében, a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedéssel, illetve – a hosszú lejáratú kötelezettségeknél a devizaárfolyam csökkenése miatti értékcsökkenéssel. Abban az esetben, ha az adóévben a vállalkozás él a csökkentés lehetőségével, akkor kötelező az adózás előtti eredmény növelése – a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, külföldi pénzértékre szolgáló eszközöknél a devizaárfolyam csökkenése miatti értékcsökkenéssel, illetve – a hosszú lejáratú kötelezettségeknél a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedéssel. Ha a vállalkozás valamelyik adóévben élt a törvény adta lehetőséggel, akkor minden olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell a szabályt, amelyeknek az árfolyam-különbözetét a bevételként, ráfordításként történő elszámolásnál figyelembe kell venni. Nem lehet alkalmazni a rendelkezést a fedezeti ügylettel fedezett befektetésre, kötelezettségre (akkor sem, ha azt az Szt. szerint értékelni kell). A módosításhoz kapcsolódóan eszközönként szükséges nyilvántartást vezetni, tekintettel arra, hogy ha az eszköz vagy a kötelezettség részben, egészében kikerül a vállalkozás nyilvántartásából, és ténylegesen realizálja az adózó az árfolyamnyereséget, vagy elszenvedi az árfolyamveszteséget, mivel ekkor – hogy ne álljon elő kétszeres adózás vagy nem szándékolt kedvezmény – a korábbi adózás előtti eredménymódosítással ellenkező irányú módosítást kell tenni. A korábban csökkentésként figyelembe vett összeggel (vagy arányos részével) meg kell növelni, a korábban növelésként számításba vett összeggel (vagy arányos részével) le kell csökkenteni az adózás előtti eredményt. Az eszköz, a kötelezettség részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti értékcsökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összegét kell módosításként figyelembe venni. (Kikerülésnek minősül az is – mint már említettük –, ha az eszközre – külföldi pénzértékben megállapított – forintra átszámított értékvesztést számol el a vállalkozás). Példa Egy vállalkozás a befektetett eszközei között 10 millió értékű euró értékpapírt tart nyilván, és hosszú lejáratú kötelezettségként mutat ki 8 millió euró értékű kötvénykibocsátásból eredő tartozást. Az eszköz és a kötelezettség értékeléséhez használt árfolyam: 2003-ban 250 Ft/euró; 2004-ben 240 Ft/euró; 2005-ben 255 Ft/euró; 2006-ban 260 Ft/euró. A vállalkozás 2006-ban az eszközök között kimutatott értékpapírt elidegeníti. A vállalkozás 2004-2006. években a mérleg-fordulónapi értékeléskor a következők szerint jár el: Értékpapír (millió forint) Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Forintérték 2500 2400 2550 0 Értékelési különbözet (nem realizált) – –100 +150   Realizált         árfolyamváltozás – – – +50 Kötelezettség         Forintérték 2000 1920 2040 2080 Értékelési különbözet (nem realizált) – +80 –120 –40 Adózás előtti eredménymódosítás         Növelés – – 120 +150 Csökkentés   – 150   A vállalkozás 2004-ben nem alkalmazza a nem realizált árfolyam-különbözet kiszűrését szolgáló adózás előtti eredménymódosítást, hiszen összességében (100 millió forint-80 millió forint = 20 millió forinttal) növekedne így az adóalapja. 2005-ben él a módosítás lehetőségével, mivel egyenlegében ez adóalap-csökkenést (150 millió forint-120 millió forint = 30 millió forint) jelent számára. 2006-ban már csak kötelezettsége van, amelyen nem realizált árfolyamvesztesége keletkezik, ezért nem alkalmazza az adózás előtti eredménymódosítást. Ugyanakkor az értékpapírok kikerülése miatt az ehhez kapcsolódó korábbi módosítást ellenkező előjellel kell […]