Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Osztalék és kamat utáni adó

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2005. július 21. (Számviteli Levelek 110. szám, 2251. kérdés)

Olvasói kérdés Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig - bár nyereséges volt a társaság - osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/434/EGK tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg. Ahhoz tehát, hogy ne kelljen osztalékadót levonni, az előzőekben felsorolt feltételeknek meg kell a külföldi társaságnak felelni. Az adómentességhez ebben az esetben is kell az Art. 4. számú melléklete szerinti illetőségigazolás. A magánszemély tagra az adómentesség nem vonatkozik, így esetében a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó magyar-német egyezmény (1979. évi 27. tvr.) 10. cikke alapján 15 százalék az adómérték (tekintettel arra, hogy elsőbbséget élvez az Szja-tv. előírásával szemben). A külföldi szervezet által nyújtott kölcsön kamatára a 2003. december 31-éig hatályos Tao-tv. társaságiadó-kötelezettséget írt elő, melynek mértéke 2000-ben 18 százalék volt. A rendelkezés 2004. január 1-jén hatályát vesztette, de egy átmeneti előírás [29/F § (6) bekezdése] szerint abban az esetben, ha a kifizetés 2003. december 31-e előtt volt esedékes, az adót 2003 utáni kifizetés esetén is meg kell fizetni a 2003. december 31-ei előírások szerint. (2003-ban az adómérték ugyancsak 18 százalék volt).[…]

Figyelmébe ajánljuk

Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?

Tovább a teljes cikkhez

Egyszeres könyvvitelt vezető bt. kiszámláz 2002. októberben, a bevétel nem folyik be év végéig, ám az áfát meg kell fizetnie utána. Az eva adóalapjába ez - a 2003-ban bevételi nyilvántartást vezető bt.-nél - hogyan számít bele? Ez évi (2002-es) bevétel, vagy majd a jövő...

Tovább a teljes cikkhez

A 2002. évvel kapcsolatos, áthúzódó pénzügyi kifizetések - tb, szja - levonhatók-e az evaadóalapból?

Tovább a teljes cikkhez

Kettős könyvvezetésű társaság, ha az evás időszak alatt osztalékelőleget fizet a magánszemély tulajdonosainak, az előleg kifizetésekor az Szja-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján kell-e 20% adóelőleget levonni? Ha osztalékot fizet, és az osztalékfizetéshez az evás...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére