Mikor nem szabad értékcsökkenést elszámolni?
Kérdés
Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. február 21-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3532
[…] ítéli meg, hogy az adott irodaháznak a hasznos élettartam végén a maradványértéke legalább annyi vagy több lesz, mint a bekerülési értéke, akkor nincs jogalap (azaz nem szabad) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására. Nyilvánvaló, hogy ilyen kijelentést általában nem lehet tenni. A maradványérték nagyságának megítélése, megbízhatósága alapvetően függ attól, hogy a hasznos élettartamot a társaság milyen időtartamban (hány évben) határozta meg. Ha például a társaság 5 év múlva értékesíteni fogja az irodaházat, akkor ezen hasznos élettartam végén viszonylag pontosan meghatározható az, hogy az irodaházat a könyv szerinti értékén vagy annál magasabb értéken lehet majd értékesíteni, és így születhet olyan döntés, hogy a maradványérték azonos a bekerülési értékkel, és így évenként nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az is lehet, hogy a társaság hosszabb távon (határozatlan időtartam alatt) kíván működni, az irodaházát nem szándékozik eladni, azaz nem látni a hasznos élettartam végét. Ez esetben nem elegendő csak a piaci – jelenlegi - ártendenciákat számításba venni, gondolni kell a fizikai elhasználódásra, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. február 21-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3532
[…] ítéli meg, hogy az adott irodaháznak a hasznos élettartam végén a maradványértéke legalább annyi vagy több lesz, mint a bekerülési értéke, akkor nincs jogalap (azaz nem szabad) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására. Nyilvánvaló, hogy ilyen kijelentést általában nem lehet tenni. A maradványérték nagyságának megítélése, megbízhatósága alapvetően függ attól, hogy a hasznos élettartamot a társaság milyen időtartamban (hány évben) határozta meg. Ha például a társaság 5 év múlva értékesíteni fogja az irodaházat, akkor ezen hasznos élettartam végén viszonylag pontosan meghatározható az, hogy az irodaházat a könyv szerinti értékén vagy annál magasabb értéken lehet majd értékesíteni, és így születhet olyan döntés, hogy a maradványérték azonos a bekerülési értékkel, és így évenként nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az is lehet, hogy a társaság hosszabb távon (határozatlan időtartam alatt) kíván működni, az irodaházát nem szándékozik eladni, azaz nem látni a hasznos élettartam végét. Ez esetben nem elegendő csak a piaci – jelenlegi - ártendenciákat számításba venni, gondolni kell a fizikai elhasználódásra, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
