Alaptőke leszállítása
Kérdés
A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. november 20-án (187. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3902
[…] is kivonásra kell, hogy kerüljön. Az értékelési tartalék, a lekötött tartalék nem tekinthető szabad rendelkezésű saját tőkeelemnek, így azok értéke a tőkekivonással történő tőkeleszállításhoz kapcsolódóan nem csökkenhet. Az alaptőkének tőkekivonással történő leszállításakor a magánszemélyeknek az Szja-tv. 68. §-a alapján vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, az előbbiek szerint kivont összeg és a bevont részvények szerzési értéke közötti különbözet összegében, amelyet 25 százalékos személyi jövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint) eléréséig. Az alaptőke leszállításához kapcsolódó – a Gt.-ben, illetve a cégtörvényben rögzített – előírások teljesítése után a tőkeleszállításhoz kapcsolódó tételeket a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből az következik, hogy a zrt.-nél a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával lehet előírni a magánszemélyekkel (a tulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként. Az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja alapján – az adott esetben – a vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. (Hasonlóan fogalmaz az Eho-tv. is.) Így a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a tényleges kifizetés napján kell megállapítani, levonni, bevallani és megfizetni. A Gt. az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelésnél (a 259. §-ban) írja elő követelményként azt, hogy az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását az Szt. szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. Mivel a tőkekivonás esetén az alaptőke csökkenésére arányosan jutó eredménytartalékot is meg kell határozni, meg kell állapítani az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását, következik az, hogy a 2007. évi beszámoló fordulónapját követő hat hónap után az eredménytartalék összegszerűségét közbenső mérlegnek az Szt. 21. §-a szerinti elkészítésével kell megállapítani. Az Szt. 21. §-ának (5) bekezdése alapján pedig, amennyiben a zrt.-nél a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. Ha a cég a részvényeket a magánszemélyektől visszavásárolja, majd […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. november 20-án (187. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3902
[…] is kivonásra kell, hogy kerüljön. Az értékelési tartalék, a lekötött tartalék nem tekinthető szabad rendelkezésű saját tőkeelemnek, így azok értéke a tőkekivonással történő tőkeleszállításhoz kapcsolódóan nem csökkenhet. Az alaptőkének tőkekivonással történő leszállításakor a magánszemélyeknek az Szja-tv. 68. §-a alapján vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, az előbbiek szerint kivont összeg és a bevont részvények szerzési értéke közötti különbözet összegében, amelyet 25 százalékos személyi jövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint) eléréséig. Az alaptőke leszállításához kapcsolódó – a Gt.-ben, illetve a cégtörvényben rögzített – előírások teljesítése után a tőkeleszállításhoz kapcsolódó tételeket a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből az következik, hogy a zrt.-nél a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával lehet előírni a magánszemélyekkel (a tulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként. Az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja alapján – az adott esetben – a vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. (Hasonlóan fogalmaz az Eho-tv. is.) Így a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a tényleges kifizetés napján kell megállapítani, levonni, bevallani és megfizetni. A Gt. az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelésnél (a 259. §-ban) írja elő követelményként azt, hogy az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását az Szt. szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. Mivel a tőkekivonás esetén az alaptőke csökkenésére arányosan jutó eredménytartalékot is meg kell határozni, meg kell állapítani az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását, következik az, hogy a 2007. évi beszámoló fordulónapját követő hat hónap után az eredménytartalék összegszerűségét közbenső mérlegnek az Szt. 21. §-a szerinti elkészítésével kell megállapítani. Az Szt. 21. §-ának (5) bekezdése alapján pedig, amennyiben a zrt.-nél a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. Ha a cég a részvényeket a magánszemélyektől visszavásárolja, majd […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
