Vételi jog alapítása
Kérdés
Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. október 18-án (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5623
[…] kell a megállapodásban kikötni.Tekintettel arra, hogy a jogosult vételi jogával ténylegesen csak az ingatlan megvásárlása esetében él, a vételi jog ellenértékeként fizetendő összeget nem lehet másnak tekinteni, mint az ingatlan vételárára adott/kapott előleget. Ebből következően, az ingatlan tulajdonosának előlegről kell a számlát kiállítania "B" társaság felé, a 2 millió forintot pedig – a pénzmozgással egyidejűleg – "A" társaság a vevőktől kapott előlegként (T 384 – K 453), "B" társaság adott előlegként (T 352 – K 384) mutatja ki. (Az áfát annak függvényében kell kezelni, hogy az ingatlan értékesítését az "A" társaság adókötelessé tette-e az Áfa-tv. 88. §-a alapján vagy sem. Ha áfakötelessé tette, akkor fordítottan adózik, azaz az előlegként kezelt összeg után is "B" társaságnak kell megfizetnie az áfát.)Ha a jogosult nem él vételi jogával, akkor az előlegként megfizetett összeget nem tudja az ingatlan vételárába beszámítani, így azt a rendkívüli ráfordítások […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*